Érzékeny légutak

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Míg egy egészséges ember szervezetét nem viseli meg oly nagymértékben, ha magas a légszennyezettség, dohányfüstös helyen tartózkodik, vagy a szabadban magas pollenkoncentráció idején, az asztmás betegeknél ezek a külső hatások akár rohamot is provokálhatnak.

Ez történik akkor is, ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek. Az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben.

Köhögés vagy asztma?

A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat a légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, a peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő rendszeres használatát javaslom a betegeknek – mondja dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus.

Ezzel a készülékkel pontosan mérni tudjuk, hogy a légutak beszűkülése milyen mértékű. A beteg az adott értékhez tartozó tennivalókat kikeresi az asztma akciótervből és követi az ott leírt utasításokat. Ha a leírtaknak megfelelően szedi a gyógyszereit, akkor meg tudja előzni az asztma súlyosbodását. Asztma akciótervvel minden diagnosztizált asztmás betegnek rendelkeznie kell, azonban ha bizonytalanok vagyunk, akkor keressük fel kezelőorvosunkat személyes konzultációra vagy használjuk a telemedicina nyújtotta lehetőséget, így a távolból is van lehetőség az asztma akcióterv gyors módosítására.

Mikor forduljunk mindenképp orvoshoz?

• Gyerekek esetében, ha szinte szűnni nem akaró köhögése jelentkezik, főként éjszaka.
• Ha a köhögés váladék felköhögésével jár.
• Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak.
• Ha az asztma akcióterv ezt írja elő.

Hogyan előzhetjük meg?

Az őszi-téli időszakban gyakori légúti fertőzések ellen a jól ismert lépéseket tegyük meg mindenképp: az alapos kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése segíthet. Ne látogassuk beteg ismerőseinket, a gyerekeket is figyelmeztessük rá, hogy ne igyanak például közös pohárból, mert így könnyen átadhatják egymásnak a betegségeket. Az asztmások influenza elleni védőoltással is csökkenthetik a súlyosabb szövődmények kockázatát.

Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az úgynevezett fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

Hazánkban is terjed a kínai vírus

Legtöbbször enyhe megfázásos tüneteket okoz a humán Metapneumovírus (hMPV), amely nem új kórokozó, 2001-ben fedezték fel – hívták fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának szakemberei annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint Kínában terjed ez a vírus.

A hMPV minden életkorban előfordulhat, de a leggyakoribb a gyermekeknél és idősebbeknél. A kórokozó terjedésében a cseppfertőzés (emberről emberre pl. köhögéssel, tüsszentéssel) és a közvetlen kontaktus játszik főszerepet. Az 5-9 nap lappangási időt követően a légúti fertőzés tünetei általában egy hétig tartanak. A fertőzés legtöbbször enyhe, „megfázásos” tüneteket okoz. Ritkán, a legyengült immunrendszerű betegeknél okozhat súlyosabb légúti hurutot, tüdőgyulladást, nagyon súlyos esetekben akár lélegeztetés is szükségessé válhat. Krónikus légúti betegségben (asztma, COPD) szenvedőknél az alapbetegség akut fellángolásához (exacerbációjához) vezethet.

Gyógyhír Magazin