

A böjtölésnek többféle fajtája és célja van. A vallási böjtöket meggyőződésből, meghatározott időben, meghatározott időtartamig, szigorú vagy lazább előírások szerint végzik a hívők már hosszú évszázadok óta, így a böjtre vonatkozó előírások pontosan ismertek és általában mentesek a káros túlzásoktól. A gyakran extrém fogyókúrára vagy méregtelenítésre használt böjtöket azonban már nem javasolják a szakemberek.
Böjt után válasszuk a tápanyagokban gazdag, könnyen emészthető, fehérjéket, keményítőt és telítetlen zsírokat tartalmazó fogásokat
A böjt ugyanis nem "méregtelenítés", ahogyan sokan nevezik, hanem a szervezet tehermentesítése, az emésztőrendszer kímélése és a salakanyagok gyorsabb kiürülésének elősegítése. Arról viszonylag sok szó esik, hogy fel kell rá készülni, arról viszont kevesebb, hogy hogyan kell a böjtölést abbahagyni, különösen, ha az olyan nagy ünnepbe torkollik, mint a húsvét. Ehhez ad hasznos táplálkozási tanácsokat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége:
Fokozatosság
A böjt után fokozatosan térjünk vissza a bőségesebb étkezésre, ami lehetőleg igazodjon az egészséges táplálkozási ajánlások irányelveihez. Kerüljük el az emésztőrendszer hirtelen megterhelését!
Kímélő ételek
A böjt vége felé már érdemes kis adagokban beépíteni az étrendbe olyan ételeket, amelyek könnyebben emészthetők.
Kerülendő ételek
Kerüljük a különösen magas a zsír-, cukor- és rosttartalmú ételeket, mert ezek fogyasztása puffadáshoz és hasi diszkomforthoz vezethet. A böjtölés után ne kezdjünk azonnal tejszínes süteményekkel, zsíros húsokkal, szénsavas italokkal, és ezúttal a nagyon magas rosttartalmú ételek sem tesznek jót, mint például a korpás termékek vagy az olajos magvak.
Mit együnk közvetlenül böjt után?
Válasszuk a tápanyagokban gazdag, könnyen emészthető, fehérjéket, keményítőt és telítetlen zsírokat tartalmazó fogásokat, jöhetnek tehát:
Ezután fokozatosan beépíthetők további nyersanyagok az étrendbe – például teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöldségek, diófélék, húsok és halak –, a cél a továbbiakban a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás.
Gluténmentesen
A coeliakia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) krónikus autoimmun betegség (nem pedig allergia!). A glutén a kalászos gabonákban (búza, árpa, rozs, tönköly és ezek valamennyi fajtaváltozatában) megtalálható fehérje, másik nevén a sikér. A betegség gyermekkorban leggyakrabban az 1 és 5 éves életkor között jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat és diagnosztizálható. Minden 100 magyarból legalább 1 coeliakiás, azonban többségük nem tudja, hogy a fel nem ismert betegsége miatt vannak állandósult tünetei.
A coeliakia ma ismert, egyetlen hatékony gyógymódja az élethosszig tartó gluténmentes diéta. Értelemszerű tehát, hogy az érintettek a számára mekkora jelentőséggel bír a biztonsággal fogyasztható termékek sokfélesége, minősége, megbízhatósága.
A cikk a Gyógyhír Magazin áprilisi számában jelent meg. Keresse a gyógyszertárakban!