Életünk során általában többször is kerülünk olyan helyzetbe, amikor szervezetünk székrekedéssel reagál. A nőknél jóval gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, idős korban pedig különösen gyakori. Tegyünk ellene!
Ötven év felett nem ritka, hogy emésztési problémák jelentkeznek, idős korban ezek jó része székletürítési gondként realizálódik.
1. Mikor beszélünk székrekedésről?
A székletürítés az egészséges embereknél is nagy eltéréseket mutathat. Van, aki naponta kétszer-háromszor is könnyít magán, s van, aki mindezt heti háromszor végzi csak el. Az egyéni eltérések tehát nagyok lehetnek. Akkor beszélünk székrekedésről, ha három napnál több telik el székletürítés nélkül, a széklet állaga kemény, az ürítés fájdalommal jár és utána is megmarad a puffadás érzése.
2. Mi okozhat székszorulást?
- A székrekedésnek lehetnek szervi okai, például az egyes hasüregi szervek betegségei: fekélyek, gyulladások, daganat. Ezek tartós székszorulást eredményeznek, vagy a székelési ritmus megváltozását, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.
- Modern életmódunkkal is összefügghet a székelési problémánk: rostban szegény táplálkozás, folyadékhiány, kevés mozgás és sok ülés, nikotinmérgezés, valamint a stresszes élethelyzetek. Gyakori, hogy ezeket a problémákat hashajtókkal kezeljük, ám ha azt orvosi ellenőrzés nélkül tesszük, tovább rontjuk szorult helyzetünket.
- Egyes gyógyszerek mellékhatásaként is számolnunk kell a szorulással.
Az emésztés folyamatának megváltozása a kor előrehaladtával természetes, ám a székrekedés nem! Időskorban még nagyobb odafigyeléssel kell törekednünk megváltozó emésztőrendszerünk egyensúlyi állapotára!
Ezekre figyeljünk idős korban
1. Étkezésnél:
- fogyasszunk napi 2 liter folyadékot,
-a fehér lisztet cseréljük rostban gazdag teljes kiőrlésű termékre,
- naponta együnk friss zöldséget és gyümölcsöt,
- kerüljük a készételeket, az alkoholt, a koffeint és a nikotint.
2. Fizikai aktivitás:
- bármilyen mozgás serkentőleg hat a bélműködésre, csökkenti a székelési problémák kialakulását,
- naponta sétáljunk, rendszeresen kiránduljunk, végezzünk lazító (jóga) gyakorlatokat.
3. Hashajtó szerek:
- A hashajtókkal óvatosan kell bánnunk. A leggyengédebbnek a cukortartalmú szerek minősülnek, hiszen a bélben nem felszívódó cukrok nagymértékben képesek megkötni a vizet, és segítik a bélbaktériumok termelődését. Ilyenek például a laktulóz tartalmú patikaszerek.
Gyógyhír Magazin
