Gyógyhír Magazin
Gyógyhír Magazin
Egy beteg gyermek esetében minden szülő gyors segítséget szeretne kapni, ugyanakkor sokszor nem egyértelmű számukra, hogy mely tünetek indokolnak valóban sürgősségi ellátást. Ennek következtében enyhébb panaszok – mint a nátha, kullancseltávolítás vagy akár receptírás – esetén is gyakran közvetlenül az SBO-hoz (Sürgősségi Betegellátó Osztályhoz) fordulnak. A gyermek-SBO-k azonban elsősorban az életveszélyes vagy súlyos állapotok, például mérgezés, eszméletvesztés vagy komoly sérülések azonnali ellátására szolgálnak. A nem indokolt esetek miatti túlterheltség ugyanakkor nemcsak többórás várakozást eredményezhet, hanem a valóban kritikus állapotú betegek ellátását is megnehezítheti.
Fotó: 123rf.com
„Sokan azért keresik fel a sürgősségi osztályt, mert ott egy helyen elérhető minden vizsgálat – labor, röntgen, szakorvosi konzílium – és azt remélik, hogy gyorsabban sorra kerülnek, mint a háziorvosi rendelőben. Ez azonban tévhit. Az SBO-n nem érkezési sorrendben történik az ellátás, hanem a tünet súlyossága alapján, úgynevezett triage osztályozási rendszerben. A sürgősségi ellátás kapacitása a valóban életveszélyes állapotok gyors kezelésére szolgál” – fejtette ki Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Bókay Gyermekklinika infektológus szakorvos jelöltje, a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj médiadíjasa.
A gyermek-sürgősségi osztályokon tapasztalt túlterheltség különösen a járványos időszakokban erősödik fel, amikor a betegforgalom jelentősen megugrik. Ilyenkor nem ritka, hogy a kivizsgálást követően az ellátás megnyugtató tanácsokkal és otthoni kezelési javaslatokkal zárul, mivel a panaszok nem igényeltek sürgősségi beavatkozást. Dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi osztályának főorvosa, a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj zsűritagja szerint a túlterheltség csökkentése érdekében fontos a tünetek időbeni felismerése és a megfelelő ellátási forma kiválasztása.
,,A szülők érthetően a biztonságot tartják szem előtt, amikor beteg gyermekük ellátásáról döntenek. Sürgősségi helyzetet jelenthet például a nehézlégzés, a súlyos kiszáradás vagy a tudatzavar, míg a régóta fennálló, nem romló panaszok általában nem igényelnek sürgősségi ellátást. A gyermekellátás egy összetett rendszer, amelyben mindenkinek megvan a maga szerepe és felelőssége. A szülők egyik legfontosabb feladata, hogy gyermeküket a panasz súlyosságának megfelelő ellátási helyre vigyék, bizonytalanság esetén pedig bátran kérjenek segítséget a háziorvostól vagy az ügyelettől.”
Sürgősségi ellátást igényel minden olyan állapot, amely azonnali beavatkozás nélkül súlyos következményekkel járhat, és otthon nem kezelhető biztonságosan. A korábban említett eseteken felül ide tartozik például az eszméletvesztés, a görcsroham, 3 hónapos kor alatti csecsemőknél jelentkező 38 °C feletti láz, a súlyos sérülés és a mérgezés gyanúja. Fontos kiemelni, hogy a gyermek-sürgősségi osztály nem a háziorvosi ellátás gyorsított formája. Nem igényelnek sürgősségi ellátást az enyhe felső légúti tünetek, az enyhe hányás vagy hasmenés, a kullancseltávolítás, a kontrollvizsgálatok, az adminisztratív kérések és a régóta fennálló, nem akut panaszok.
A K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj azokat a 40 év alatti egészségügyi szakembereket ismeri el, akik a magas szakmai színvonal mellett empátiával és nyitottsággal fordulnak a gyermekek és családjaik felé. Munkájukban az innovatív diagnosztikai és terápiás megoldások a gyorsabb, pontosabb és emberközpontúbb ellátást szolgáló eszközök. A díjazottak szemlélete jól mutatja, hogy a gyermekegészségügy jövője nemcsak a modern eszközökön, hanem a tudatos egészségügyi döntéseken is múlik, ezáltal például a gyermek-sürgősségi osztályok a legsúlyosabb esetek ellátására tudnak koncentrálni.
Gyógyhír Magazin
Gyógyhír Magazin
Gyógyhír Magazin
Gyógyhír Magazin
Gyógyhír Magazin
Gyógyhír Magazin
Gyógyhír Magazin
