Az emberek többsége, ha csomót talál a testén, biztosan aggódva figyeli, tapogatja. Azonban jó hír, hogy ezek többsége ártalmatlan és nem ad okot pánikra. Természetesen előfordulhat, hogy rosszindulatú az elváltozás, ám hogy kiderüljön, pontosan mivel is áll szemben a beteg, fontos a mielőbbi kivizsgálás. Már a fizikális vizsgálat (szemrevételezés, tapintás) is sokat elárulhat az elváltozásról.  

Tapinthatunk csomót a bőrben, a bőr alatti zsírszövetben, kötőszövetben, de valamely felületes szervünkben (pajzsmirigy, emlő, here) is.

A jóindulatú csomókra általában a következők jellemzők:

• Puha vagy rugalmas tapintású
• Mobil, vagyis mozdítható, nem kapaszkodik össze a környezetével
• Mérete stagnál vagy csak lassan nő
• Érintésre gyakran fájdalmas

A fent említett jelek csupán általánosságok, erre alapozni diagnózist nem lehet! A lágyrész ultrahanggal azonban pontosan meg lehet állapítani a csomó helyét, a méretét, az ultrahangos szerkezetét és azt is, hogy milyen a viszonya a környezetéhez.
 
Leggyakoribb jóindulatú csomók
 
Ciszta
Gyakoriak a folyadékot tartalmazó kisebb-nagyobb képletek, amik legtöbbször emlőben, pajzsmirigyben vagy pl. mellékherében felületesen helyezkednek el. Előfordulhat folyadéktartalmú tömlő a térdhajlatban (Baker-ciszta), vagy sűrű kocsonyás anyaggal telt, kemény csomó az inak mentén (ganglion).

Lipoma
A lipomák gyakori jóindulatú zsírdaganatok. A test bármely részén megjelenhetnek a bőr alatti zsírszövetben, de leggyakrabban a vállon, a törzsön, a végtagokon fordulnak elő, és akár ökölnyi méretűre is megnőhetnek. A kisebb lipomák nem igényelnek kezelést, a nagyok azonban fájdalmat okozhatnak, és kozmetikai okokból is ajánlott lehet a sebészi eltávolításuk.

Dermatofibroma
A dermatofibromák kis kemény, tömör csomók, melyek a bőr kötőszövetéből indulnak ki, és a bőrfelszínen észlelhetők. Leggyakrabban fiatal nőkön, a lábakon jelentkeznek. Általában nem igényelnek kezelést.

Duzzadt nyirokcsomó
A nyirokcsomók kicsi, bab alakú mirigyek az immunrendszer nélkülözhetetlen részei, melyek egyfajta szűrőként funkcionálnak. Megduzzadhatnak, legtöbbször valamilyen fertőzésre adott válaszként- ilyenkor nem csak megnőnek, de fájdalmassá is válhatnak. A nyakon, a hónaljban, a combhajlatban tapinthatók ki legkönnyebben.
 
Ultrahang vizsgálat szerepe

Az ultrahang segít a diagnózis felállításában, mely egy nem invazív, teljesen biztonságos, többször is ismételhető vizsgálati módszer. Az ultrahangos szakorvos meg tudja állapítani, hogy a vizsgált csomó hol, melyik szervben helyezkedik el, milyen a szerkezete, folyadékos cisztáról, vagy más szövetből álló csomóról van szó. Megfigyeli a daganat határait, esetleges erezettségét.

Sokszor az ultrahangos vizsgálat után nincs teendő, vagy időszakos kontrollt javasol a vizsgáló orvos. A pontos diagnózis érdekében azonban szükség lehet biopsziára. Vékony tűvel sejteket, vastag tűvel szövetet lehet nyerni a daganatból. A mintavételt minden esetben ultrahang vezérelve végezzük -  mondja dr. Horváth Ilona,  az Ultrahangközpont radiológusa, aki hozzátette, hogy olykor indokolt lehet egyéb képalkotó vizsgálatok (CT, MR) elvégzése.
 
Forrás: Ultrahangközpont
 

Gyógyhír Magazin