Táplálkozásunk és a mikrobiom

Ha az étrendünkben túlnyomó részt gyorsan felszívódó szénhidrátok és magas zsírtartalmú élelmiszerek szerepelnek, kevés rostot fogyasztunk, akkor előbb vagy utóbb érezni fogjuk, hogy szűkebbek a ruháink és a mérleg is elárulja, hogy bizony felszedtünk néhány plusz kilót. A nem megfelelően összeállított étrend azonban nem csak az elhízás miatt, hanem a mikrobiom egészsége szempontjából is kockázatot jelent.

A mikrobiom minden embernél egyedi, a szervezetünkben lévő mikroorganizmusok összessége. Többségük – kb. 2000 baktériumfaj - a bélrendszerben, ezen belül is a vastagbélben található. Szerepet játszanak a vitaminok előállításában, részt vesznek a szénhidrátok lebontásában, az immunrendszer működésében.

A bél mikrobiom számára az étrendünk szolgál táplálékul. Ha nem jut a mikrobiom őket tápláló, bélfalat védő tápanyagokhoz hasmenés, székrekedés, puffadás, helyi gyulladás, következményes áteresztő-bél szindróma alakulhat ki. Táplálkozásunkkal tehát befolyásolni lehet, meg tudjuk változtatni a mikrobiom összetételét - mondta dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus.

Mikor forduljon orvoshoz?

A mikrobiom diéta segítségével a túlsúlytól is megszabadulhat és a kellemetlen panaszai is megszűnhetnek. A diéta azonban nemcsak emiatt lényeges. Az elhízás mellett a bélbaktériumok összetétele hatással van az idegrendszer működésére (bél-agy tengely) is, de szerepet játszhat többek közt a gyulladásos bélbetegségek, allergiák, immunbetegségek és IBS kialakulásában is.

Amennyiben tehát a panaszaink nem szűnnek, puffadás, hasfájás, görcsök, hasmenés vagy épp székrekedés okoz problémát, akkor mindenképp javasolt a kivizsgálás! Ilyen esetben a háttérben olyan elváltozások is állhatnak – például kontaminált vékonybél szindróma (SIBO), vagy laktóz intolerancia – amelyek orvosi kezelést igényelnek. A bélflóra egészségének helyreállításához ilyenkor - az étrendi változtatások mellett - célzott gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.

A mikrobiom baktériumat is táplálni kell

•  A mikrobiom diéta során lényegében a bélflóra helyreállítására törekszünk. Ennek érdekében kerüljük a feldolgozott szénhidrátok és a tejtermékek nagy mennyiségben történő fogyasztását.
•  Javasolt a vörös húsok és az alkoholfogyasztás minimalizálása.
•   Lényeges a napi rutin, a rendszeres étkezés, ügyelve az ajánlott napi rostmennyiségre, az omega-3 zsírsavak fogyasztása – lehetőleg heti 2-3 alkalommal szerepeljen tengeri hal az étrendben, ill. javasolt az olívaolaj, repceolaj, lenolaj használata.
•  A rendszeres testmozgás a bélflóra egészségére is jó hatással van, emellett a probiotikumok alkalmazása is segíthet a mikrobiom összetételét kedvezően befolyásolni.

Mentális betegségek és a bélflóra

Kutatások bizonyítják, hogy a felborult bélflóraegyensúly és az olyan mentális zavarok, mint a depresszió, a figyelemzavar vagy az autizmus között szoros összefüggés van. Sőt, az alvászavar, az állóképesség-csökkenés és a motiválatlanság hátterében is nagyon sokszor a bélflóra áll. Megfelelő táplálkozással viszont helyreállítható a bélflóra állapota, ami csökkentheti vagy akár teljesen meg is szüntetheti a tüneteket.

A bél és az agy közötti kapcsolat olyannyira erős, hogy bizonyos mentális betegségek kialakulásért is a mikrobiom lehet a felelős. Az emberi szervezetben akár 1-2 kilogrammot is kitevő mikrobiom egyensúlyának eltolódása a kutatások szerint okozhat depressziót, ADHD-t, és az olyan súlyosabb kórképekért is felelős lehet, mint az autizmus spektrumzavar vagy a Parkinson-kór.

Az étrend megváltoztatása rendkívül hatékonyan és gyorsan képes regenerálni a bélbiomot, sokszor már az első héten érezhető a hatása, de két-három hónapon belül szinte minden esetben a látványos javulás.

Gyógyhír Magazin