Az ember bélrendszerében élő több száz baktériumtörzset, billiónyi mikroorganizmust két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik a hasznos vagy jótékony baktériumok (probiotikumok) csoportja: ezek elpusztítják a szervezetbe kerülő kórokozókat, segítik a nehezen emészthető tápanyagok lebontását, részt vesznek a vitaminok (B-vitaminok és K-vitamin), valamint a szervezetünk számára energiaforrásként szolgáló rövid szénláncú zsírsavak szintézisében, illetve a bélfal felszínét bevonó nyák termelésében.

A másik csoport a káros baktériumoké, amelyek mérgező anyagokat termelnek, pusztítják a probiotikus baktériumokat, fertőzéseket, betegségeket okoznak. A bélflóra akkor egészséges, ha a jótékony és a káros baktériumok aránya 85:15 a probiotikus törzsek javára. Sajnos ez az arány a legtöbb embernél éppen fordított, ami alapvetően akadályozza a normál emésztési folyamatokat, gyengíti az immunrendszert, és erősen befolyásolja a szervezet egészségi állapotát.

Ha felborul az egyensúly

A bélflóra gyengülése, sérülése a szervezet egészére nézve súlyos következményekkel járhat. A fáradékonyság, puffadás, hányinger, hasmenés, székrekedés, máj-, epe-, hasnyálmirigy-problémák, szív-érrendszeri gondok, daganatok, rosszindulatú folyamatok mind-mind az egyensúly megbomlására figyelmeztetnek. Ezek a problémák hosszabb idő alatt, gyakran a helytelen életmód, a tartós székrekedés vagy hasmenés, a gyorséttermi ételek, tartósítószerek, instant készítmények fogyasztása, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek, főként antibiotikumok, szteroidok használata révén alakulnak ki.

Mit tehetünk a helyreállításért?

A sérült bélflóra helyreállítása fontos feladat. Megfelelő étkezéssel elvileg pótolható a hiányzó probiotikum-mennyiség, de a gyakorlatban nem könnyű kivitelezni: ehhez naponta nagyobb adag nyers zöldséget, kovászos uborkát, savanyú káposztát, erjesztett tejtermékeket kellene fogyasztanunk. Ahhoz, hogy a jótékony baktériumok életképesek maradjanak és elszaporodjanak a vastagbélben, megfelelő tápanyagra, prebiotikus rostokra van szükségük (ilyen a béta-glükán, a fructo-oligoszacharidok (FOS), az inulin, a laktulóz, a pektin és a cellulóz). Úgy juttathatunk kellő mennyiségű prebiotikumot a szervezetünkbe, ha sokféle növényi élelmiszert fogyasztunk, köztük a mandulát, földimogyorót, diót, articsókát, paradicsomot, banánt, spárgát, bogyós gyümölcsöket, fokhagymát, hagymát, cikóriában, hüvelyeseket, zabpelyhet, árpát, szójababot, teljes kiőrlésű gabonaféléket, illetve kefirt és joghurtot. Minél többféle hasznos mikroba él a bélrendszerünkben, annál nagyobb eséllyel kerüljük el a túlsúlyt, a magas vérnyomást, a 2-es típusú cukorbetegséget, a gyulladásos bélbetegséget (IBD) és az irritábilis bél szindrómát (IBS).

Mivel a pro- és prebiotikus étrend megtartása hosszú távon nem egyszerű feladat, a bélflóra egyensúlyának helyreállítására, illetve megőrzésére kifejlesztették a pro- és prebiotikumokat a megfelelő összetételben tartalmazó ún. szimbiotikum készítményeket, amelyek egyszerű és gyors megoldást kínálnak a bélflóra rendezésére.
Ha a probiotikumok pótlásán túl a mozgásra, a kielégítő alvásra, a stressz kerülésére, a kellő folyadékbevitelre is odafigyelünk, máris sokat tettünk az egészséges bélflóráért és az immunrendszerünk védelméért.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin