Ég, zsibbad, mintha árammal érintkezne?

A nyugtalan láb szindróma egy viszonylag sokakat érintő probléma, amely gyakorlatilag akár teljesen ellehetetleníti a pihentető alvást. A lábban jelentkező, nehezen körülírható érzetek ugyanis csak akkor enyhülnek, ha a beteg mozog, nyújtózkodik, járkál – a mozgatásra enyhülő tünetek önmagukban diagnosztikus értékűek-, vagyis semmiképp sem alszik.

Milyen furcsa tüneteket tapasztalhat egy nyugtalan láb szindrómás páciens?

- A lefekvéskor jelentkező kellemetlen, esetleg fájdalmas érzetek
Legtöbbször lefekvéskor vagy hosszabb ülések kezdetekor (akár a tévé előtt) jelentkeznek a furcsa érzetek.

- Éjjelente romló állapot, erősödő tünetek
Sokszor az teszi lehetetlenné az elalvást vagy átalvást, hogy a különböző érzetek az esti, éjszakai órákban erősebben jelentkeznek.

- Lábrángás
A nyugtalan láb szindrómához gyakran kapcsolódik az éjjeli lábrángás vagy akaratlan rugdosás.

- Mindkét láb érintettségeÁltalában mindkét lábon jelentkeznek az érzések, amelyek nagyon sokféle formát ölthetnek.
Lehet ez húzódó, viszkető, elektromos ingerhez hasonló érzés, fájdalmas, bőr alatt jelentkező megfoghatatlan érzet, vagy akár „hangya-mászkálás” – mondja dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa (alvás-szakértő). A doktornő szerint sokan azért sem mennek el kivizsgálásra, mert olyan leírhatatlannak érzik a problémát, hogy nem gondolják elérhetőnek a segítséget.  

Kiket érinthet a nyugtalan láb szindróma?

Ismert állapotok és rizikófaktorok, amelyek növelik a szindróma megjelenésének esélyét.

• Családi halmozódás: A betegség egy része genetikai eredetű, generációkon keresztül öröklődik, gyakori a családi halmozódás. Ennek az a veszélye, hogy aki gyermekkortól, fiatalkortól tapasztalja a tüneteket, gyakran természetesnek gondolja azt, és nem is jut eszébe a segítségkérés.      
• Várandósság: Nőknél a terhesség alatt gyakrabban jelentkezhet és ez esetben általában a szülés után meg is szűnik.
• Vashiányos vérszegénység: Ha a laborvizsgálatokkal igazolt vashiányos vérszegénységet kezelik, gyakran enyhülnek a nyugtalan láb szindróma tünetei is.
• Másodlagosan kialakuló nyugtalan láb szindróma: Ennek hátterében lehet még vese elégtelenség, Parkinson-kór, cukorbetegség miatti perifériás neuropátia, gerincvelőt érintő betegségek.

Vida doktornő szerint a nyugtalan láb szindróma pontos oka még nem ismert, vannak olyan feltételezések, amelyek szerint az agy dopaminháztartása borul fel, ami az izomkontrollt befolyásolja

A kezelés a nappali tüneteken is segít

- A nyugtalan láb szindróma nyilvánvalóan azzal jár, hogy a beteg nem tud eleget és kielégítően aludni. Emiatt károsodik az alvás szerkezete, csökken a fiziológiás mélyalvás mennyisége, és előbb-utóbb állandósul az alvászavar. Mindezek következtében a napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, figyelem-, és memóriazavar, koncentrálóképesség csökkenése figyelhető meg. Amennyiben a probléma nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az ilyen betegek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna.

- A panaszok kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján jó eséllyel felállítható a diagnózis, bár szükség lehet alváslaboratóriumi kivizsgálásra is. Ilyenkor az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket tudjuk monitorozni. Ha kiderül, hogy egy alapbetegség okozza a tüneteket, tehát másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése is szükséges. Vagyis például meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről is. A rendszeres testmozgás ebben az esetben is hozzájárulhat az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához.

Amennyiben az életmódbeli változások és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja neurológus, szomnológus feladata.

Gyógyhír Magazin