

Egyre korábban jelentkeznek a fiataloknál a mozgásszervi betegségek. A legújabb kutatások szerint Magyarországon minden második felnőtt küzd valamilyen degeneratív gerincproblémával, és az emberek 65 százalékának alakul ki tartós váll-, könyök-, boka-, térd- vagy csípőízületi fájdalma élete során.
A legtöbben elviselik, vagy együtt élnek a fájdalommal, pedig léteznek már olyan, kizárólag természetes hatóanyagokat tartalmazó készítmények, amelyek megoldást nyújthatnak a problémákra.
A szakemberek leggyakrabban a porckorongsérvvel, az ülőidegzsábával, a lumbágóval, az általános derékfájdalommal találkoznak, de gyakoribbá váltak a porckopással kapcsolatos betegségek, valamint a nyaki csigolyák meszesedése is.
Monitornyak és a kéztőalagút szindróma
Évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik valamilyen mozgásszervi betegségben szenvednek. Megdöbbentő, hogy bár a porckorongsérv, a súlyosabb gerincferdülés, a »banyapúp« vagy a teniszkönyök régebben »tipikus időskori« problémák voltak (jellemzően 60 év felett), ma már a 35–40+ korosztály is jóval nagyobb arányban érintett ezekben.
Míg a mai negyvenesek vezető tünete a számítógépes vagy fizikai munkában egyenetlen terhelés következtében kialakuló »klasszikus« derékfájás, a folyamatos laptop- és mobiltelefon-használat miatt már »újonnan« megjelenő probléma körükben az előrehelyezett fejtartásból fakadó monitornyak és a kéztőalagút szindróma.
Az igazi gond az, hogy a napi szintű ismétlődő terhelés mellett igen nehéz feladat a folyamat megállítása, még rendszeres testmozgás mellett is. A már kialakult elváltozások egy része pedig általában ebben a korban már nem visszafordítható, a kezdetben enyhe fájdalmak egyre erősebbé válnak, melyek hatására önkéntelenül megváltozik a testtartás, és egyenetlenül kezdjük el terhelni a testünket. Ez pedig további egészségügyi problémákhoz vezethet.
Változatos és rendszeres mozgás a megoldás
Furcsa érzés ma körülnézni egy edzőteremben vagy jógastúdióban, mert míg öröm látni, hogy most már a fiatalabb generáció tagjai is végeznek rendszeres testmozgást, láthatóvá válik az is, hogy a mobiltelefonon szocializálódott korosztályuk akár 14–18 évesen olyan Scheuermann-kórral (a sokak által púpként ismert betegség), előreesett vállakkal, pattogó ujj szindrómával vagy gerincferdüléssel vesznek részt az órákon, melyek visszafordításához már az életmód radikális megváltoztatása lenne szükséges.
Nagyon fontos, hogy az emberek elkezdjenek mozogni, de az a mozgás változatos, rendszeres legyen, és vegye figyelembe a már kialakult esetleges egyéni elváltozásokat. Sokat segíthet ebben a legtöbb edzőteremben már elérhető, személyre szabott állapotfelmérés, ahol a centik méregetésén túl kiderülnek a mobilitással, stabilitással kapcsolatos hibák is. Ha már mozgunk, akkor az ne legyen egyoldalú – ne csak a súlyok emelgetéséből álljon –, emellett minden egyes edzésnél legyen bemelegítés és levezető nyújtás is. Ezeket nem szabad elhanyagolni, mert ebből származik a legtöbb sérülés.
Urbán Rita
jógaoktató és mozgásterápapeuta