A rendelkezésre álló adatok alapján 2024 első tíz hónapjában összesen 1127 szamárköhögéses esetet jelentettek hazánkban, ami drámai növekedést mutat a 2018-2022 közötti évek azonos időszakának 13 esetéhez képest. A járvány intenzitása az év során fokozódott, így az év végéig várhatóan tovább emelkedett az esetek száma. A legnagyobb növekedés az 1 év alatti csecsemők, a 40-49 éves felnőttek és a 60 év felettiek körében volt megfigyelhető.

„A szamárköhögés (pertussis) egy hosszan elhúzódó, rendkívül fertőző légúti megbetegedés, amelyet a Bordetella pertussis és a Bordetella parapertussis baktériumok okoznak. Cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel, fertőzött tárgyak érintésével vagy szoros érintkezéssel. A szamárköhögés a légutak csillós hámszövetét támadja meg, ami egy védő és tisztító funkciót betöltő nyálkahártya. Az itt megtapadt kórokozók által kibocsátott méreganyag irritálja a légutakat, így gyulladás alakul ki, és nagy mennyiségben sűrű, ragadós váladék képződik, ami szűkíti a légutakat” – mondja  dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.megfáz

Hogyan ismerhetjük fel a szamárköhögést?

A szamárköhögést leginkább azáltal tudjuk megkülönböztetni más köhögésfajtáktól, hogy intenzív, fuldokló, rohamokban jelentkező, görcsös köhögéssel és belégzéskor szamárbőgésre emlékeztető hanggal jár (innen ered a betegség neve). Ám gyakran csak enyhe, egy közönséges megfázáshoz hasonlító tünetekkel jelentkezik, ezért kezdetben nem könnyű felismerni. Csecsemőknél jellegzetes tünetek a légzési nehézségek, légzéskimaradás, a száj körüli kékes vagy szürkés elszíneződés.

A szamárköhögés jellegzetes tünetei három fázisra oszthatók:

• Hurutos fázis: 1-2 hetes lappangási idő után kezdődik megfázásszerű tünetekkel, mint orrfolyás, orrdugulás, enyhe köhögés és hőemelkedés. Ez a szakasz 1-2 hétig tart, és a beteg ilyenkor erősen fertőző.
• Paroxizmális fázis: 2-4 hétig tartó, rohamokban jelentkező, görcsös köhögés, amelyet jellegzetes húzó belégzés („szamárordítás”) követhet. Ilyenkor jellemző a folyamatos fáradtság, gyengeség is. A rohamok gyakran éjszaka jelentkeznek, ami alvási nehézségeket okozhat. A rohamok után a beteg sűrű nyálkát köhög fel, és öklendezés, hányás is előfordulhat.
• Oldódási fázis: A tünetek fokozatosan enyhülnek, de a köhögés még hetekig elhúzódhat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a következő tüneteket tapasztaljuk, érdemes orvoshoz fordulni:

• Tartós, rohamokban jelentkező köhögés, amely két hétnél tovább tart.
• Köhögési rohamok végén jelentkező hányás.
• Légzési nehézség vagy a rohamok végén jellegzetes húzó hang belégzéskor.

Hogyan kaphatják el a felnőttek a szamárköhögést?

Bár gyakran gyermekbetegségként tartják számon, felnőttek is megfertőződhetnek, különösen akkor, ha csökkent az immunitásuk, a csecsemő-, illetve kisgyerekkorban kapott védőoltás hatása gyengült, vagy olyan közösségekben élnek vagy dolgoznak, ahol alacsony az átoltottság. A fertőzés kockázata a várandósok esetében is nőhet. A veszélyeztetetteknél életveszélyes szövődmények jelentkezhetnek, például légzési probléma vagy tüdőgyulladás.

A pertussis kezelése

A Budai Egészségközpont szakembere szerint a szamárköhögés kezelése a korai szakaszban elsősorban antibiotikumokkal történik, amelyek csökkentik a fertőzőképességet és enyhítik a tüneteket. A gyógyszer kiválasztása és a kezelés szükséges időtartama a beteg életkorától és a tünetek súlyosságától is függ. Emellett fontos a tüneti kezelés, úgymint a megfelelő folyadékbevitel és a pihenés. Hasznos lehet még a hideg párásítás is, mivel a levegő nedvességtartalma segíthet fellazítani a légutakban található váladékot, így csökkenhet az irritáció és a köhögés intenzitása. Súlyos esetekben kórházi kezelés válhat szükségessé.

A védőoltás a legjobb megelőzés

A szamárköhögés megelőzésében kiemelt szerepe van a védőoltásoknak. Magyarországon a pertussis elleni alapimmunizálás csecsemőkorban történik 2, 3 és 4 hónapos korban. 18 hónaposan, 6 és 11 éves korban emlékeztető oltásokat kapnak a gyerekek. Felnőttek számára tízévente javasolt az emlékeztető oltás beadása, különösen azoknak, akik 5 éven belül terveznek gyermeket, csecsemőkkel vagy várandós nőkkel élnek egy háztartásban, vagy egészségügyi dolgozók. A védőoltás beadása minden várandósság során javasolt, függetlenül a korábbi oltásoktól, a 16-32. terhességi hét között.

Az oltások általában kombinált vakcinák (DTPa, IPV, Hib), amelyek a szamárköhögés mellett más betegségek (pl. tetanusz, diftéria, gyermekbénulás, Haemophilus influenzae baktérium b típusa okozta agyhártyagyulladás) ellen is védelmet nyújtanak. 6 és 11 éveseknek, valamint a felnőttek emlékeztető oltására dTap (diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni) vakcinát használnak.

A megfelelő tájékozottság, a tünetek felismerése és a megelőző intézkedések betartása kulcsfontosságú a betegség elkerülése érdekében.

Forrás: Budai Egészségközpont

Gyógyhír Magazin