Ezek lehetnek az okok

Cukorbetegség: Testünk az ételben található cukrokat glükózzá alakítja, ami tulajdonképpen az üzemanyagunk. Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt az az érzésünk támad, hogy többet kell ennünk. A diabétesznek a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Alacsony vércukorszint: Amikor nagyon alacsony szintre esik a glükóz, úgynevezett hipoglikémia következik be. Ez leginkább a cukorbetegeknél fordul elő, de más betegség is okozhatja, mint például a májgyulladás, a vesebetegségek, a hasnyálmirigy bizonyos daganatos megbetegedése, és a mellékvesét, valamint az agyalapi mirigyet érintő problémák. A hipoglikémiás sokkot átélő személy akár részegnek is tűnhet, és jellemző lehet rá a gyors, erős szívdobogás, a sápadtság, az izzadás, a reszketés, és hányinger vagy erős éhség is rátörhet.

Alváshiány: Ha nem alszunk eleget vagy megfelelő minőségben, az hatással van az éhséget kontrolláló hormonok, főként a leptin termelődésére is. A rosszul alvó személyek nagyobb étvággyal számolhatnak és azzal, hogy lassabban fogják megtapasztalni a teltségérzetet. Jobban fognak vágyni a zsírosabb, magasabb kalóriatartalmú ételekre. Az alvásmegvonás további jele lehet a nappali fáradtság, a hangulat-ingadozás, az óvatlanság és a súlygyarapodás.

Kezeletlen stressz: A tartós és nem feldolgozott stressz hatására nagy mennyiségű kortizol hormon termelődik, amely többek közt megnöveli az étvágyat. Sok ember azt tapasztalja stresszes időszakokban, hogy sóvárog a cukros vagy zsíros, esetleg mindkét típusú étel után. Lehetséges, hogy a szervezet így próbálja meg „lekapcsolni” az agynak azt a működését, amely a feszültséget okozza.  

Étrend: Nem minden étel telít egyformán, a legjobb éhségcsillapítók leginkább a fehérjék, mint a sovány húsok, a halak, a tejtermékek, illetve a magas rosttartalmú ételek, mint a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és a teljes kiőrlésű pékáruk. Ugyancsak nagyon fontosak az diófélék és a növényi olajok (például a napraforgó olaj), amelyek csökkentik a koleszterinszintet és segítenek a jóllakottság érzés elérésében.

Pajzsmirigy problémák: Ha a pajzsmirigy túlműködik, annak jele nem csak az izgatottság, a gyors pulzus, az erős izzadás lehet, de az állandó szomjúság és az éhségérzet is, amelyre jellemző, hogy jó étvágyú étkezés mellett is fogyhat a beteg. (Ellenben pajzsmirigy alulműködésnél normál étkezés mellett is hízhat.)

Leptin rezisztencia: A leptin egy olyan hormon, ami információt ad a központi idegrendszernek a szervezet tápláltsági állapotáról. Összetett katabolikus hatással rendelkezik: csökkenti a táplálékfelvételt és a testsúlyt, növeli az anyagcserét. Ha ez a folyamat valahol sérül, akkor növekvő étvággyal, súlygyarapodással és túlsúllyal lehet számolni.

Megnövekedett étvágy a hízás

- Gyakran azzal fordulnak orvoshoz a páciensek, hogy szinte mindig éhséget éreznek, esetleg már több kilót felszedtek, vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tünetekről, a meglévő betegségekről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg. – ismerteti dr. Mutnéfalvy Zoltán endokrinológus, kóros elhízásra szakosodott specialista.

- Ha megszületik a diagnózis és kiderül, pontosan milyen probléma állhat a tünetek mögött, dönthetünk a kezelésről. Azt érdemes tudni, hogy az életmódváltás minden esetben része a kezelésnek. A testsúlycsökkentő étrend összeállításában dietetikus segíthet, az edzések felépítésében mozgásterapeuta adhat iránymutatást és optimális esetben az életmód orvossal együtt tudjuk kidolgozni azt a kezelési tervet, ami nem csak a túlsúlyt, de az esetleges alapbetegséget is kezeli.

Gyógyhír Magazin