A glutén, más néven sikér, egy fehérje, amely a búzában található, de egy ehhez nagyon hasonló szerkezetű fehérje található a rozsban, az árpában és a zabban is. Miután ezen alapanyagokat széles körben alkalmazzák, így számos élelmiszerben fordulnak elő.

Betegségek és állapotok, amikor a glutén kerülendő

• Lisztérzékenység (cöliákia): A lisztérzékenység egy autoimmun betegség. A glutén fogyasztása ilyenkor a vékonybelet károsító immunválaszt vált ki. A kialakuló károsodás hatására zavart szenvedhet a tápanyagok felszívódása. A lisztérzékenységben szenvedők számára csak az állandó és teljesen gluténmentes diétával előzhetők meg a tünetek és a károsodások. Ilyenkor még a kis mennyiségű gluténbevitel is elég ahhoz, hogy kialakuljon a vékonybél károsodása.
• Nem cöliákiás gluténszenzitivitás (NCGS): Ennek a betegségnek a mechanizmusa még nem teljesen ismert. Bár a tünetek hasonlóak a lisztérzékenységhez, ennél a betegségnél a vékonybél károsodása nincs jelen. Ebben az esetben is javasolt a glutén kerülése, de nem annyira szigorúak az előírások.
• Gluténataxia: Egy autoimmun betegség, amely viszont idegi károsodásokat okoz.
•  Búzaallergia: Az egyéb élelmiszerallergiához hasonló betegség, amelynél a glutén vagy a búza egy másik fehérjéje vált ki allergiás reakciót a szervezetben. Mivel ez akár életveszélyes anafilaxiás sokkhoz is vezethet, a diétát nagyon szigorúan be kell tartani.

A gluténnel kapcsolatos betegségek diagnosztizálása

A pontos diagnózis felállítása nem mindig könnyű, mivel a tünetek sokfélék. Az allergia a szokásos allergiavizsgálatokkal igazolható. A lisztérzékenység diagnózisához vérvizsgálat és biopszia ad támpontot. A nem cöliákiás gluténszenzitivitás nem mutatható ki ezekkel a módszerekkel, így a betegség diagnózisának felállítása leginkább az egyéb kórállapotok kizárásán alapul.

A gluténmentes diéta étrendje

Gluténmentes étrend követésekor ki kell zárni az étrendből a gondokat okozó fehérjét, ami komoly odafigyelést igényel még ma is, amikor már rengeteg alternatíva áll rendelkezésre azok számára, akik a fent említett állapotokban szenvednek.

Kerülendő a legtöbb gabonaféle, beleértve a belőlük készülő lisztet és bármilyen olyan egyéb terméket is, amiben megtalálhatók: búza (bulgur, kuszkusz, alakor, tönkölybúza, khorasan búza), árpa és maláta, rozs, tritikálé, zab (esetenként).
Fogyasztható gabonafélék: kukorica, rizs, hajdina, köles.
Helyettesíthetők az úgynevezett pszeudogabonákkal is (pl. amaránt, quinoa).

Az étrend összeállításakor nemcsak a glutén kerülésére kell koncentrálni, hanem arra is, hogy a diéta továbbra is megfeleljen a kiegyensúlyozott táplálkozás alapelveinek. Nehézséget okozhat, hogy a gluténmentes gabonafélékből készült kenyér, pékáru eltérő szerkezetű a megszokottól. Ha gluténmentes diétát folytat, mindig alaposan olvassa el az adott élelmiszer összetevőinek leírását, mivel olyanban is előfordulhat glutén, amiről nem is gondolná feltétlenül.

Gluténmentes diéta: orvosi javaslatra

Az elmúlt években egyre többen kezdtek gluténmentes diéta követésébe annak egészségesebbnek vélt mivolta miatt, vagy a fogyás reményével.

Csak akkor hagyja el a glutént és az azt tartalmazó gabonaféléket az étrendjéből, ha orvosa ezt tanácsolja! Ezen gabonafélék számtalan értékes tápanyagot és nagy mennyiségű rostot is tartalmaznak. A gluténmentes élelmiszerek gyakran magasabb cukor- és zsírtartalmúak a glutént tartalmazó alternatívákkal szemben. Az indokolatlanul, divatból követett gluténmentes diéta egészségkárosító lehet.

A gluténérzékenység tünetei

Bár a gluténfogyasztás hatására a szervezetben beinduló mechanizmusok betegségtől függően kissé eltérőek, a tünetek mégis hasonlóak lehetnek. A leginkább előforduló tünetek közé tartoznak:
• hasi fájdalom,
• hasmenés,
• puffadás, gázképződés,
• fáradtság,
• koncentrációs zavarok,
    • fogyás,
    • ödéma,
    • többféle helyen megjelenő fájdalmak.

A felszívódási zavar következtében vas, D-vitamin, és B12-vitamin-hiány léphetnek fel.

Gyógyhír Magazin