A mellkasi fájdalom típusai

• Az a tapasztalat, hogy terheléskor jön elő a szorító mellkasi fájdalom, amely pihenés után elmúlik, emiatt sokan nem is figyelnek rá tovább. Viszont ez akár szívkoszorúér szűkületre is utaló tünet is lehet, ezért mindenképpen érdemes vele felkeresni kardiológus szakorvost.
• Amennyiben a mellkasi fájdalom a terhelés megszűnése után, nyugalomban is tartós marad, vagy még fokozódik is, erős verejtékezés, illetve egyéb vegetatív tünetek (például légszomj, hányinger, gyors, szabálytalan pulzus) kíséretében, akkor azonnal mentőt kell hívni!
• A kardiológiai kivizsgálás során világosan kiderül szívbetegség, tüdő- vagy mellhártyagyulladás, vagy esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket.
• A mellkasi fájdalom sok esetben nem ennyire markáns, sokszor csak bizonytalan érzésként jelentkezik. Ezt számos dolog okozhatja, a refuxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. DE! ezt a tünetet is okozhatja szív- és érrendszeri betegség is, ezért ha visszatérővé válik ez a bizonytalan érzés a mellkasban, akkor is indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.

Szív eredetre utaló tényezők

Fontos leszögezni: az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet, emiatt a mellkasi fájdalom eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat. Persze vannak olyan tényezők, amelyek megléte esetén bizonyosabbá válik, hogy szív eredetű a fájdalom. Ilyen a:

• szív-érrendszeri rizikófaktorok fennállása (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás);
• szívbetegségek előfordulása a családban;
• légszomj, hidegrázás;
• mellkasi fájdalom erősödése, továbbá ha nem múlik gyógyszer, vagy masszázs hatására sem.

Nem szív eredetre utal

Amennyiben a fájdalmat eredményesen enyhíti, megszünteti a gyógyszer, vagy a masszázs, továbbá ha már korábban jelentkezett ez a mellkasi fájdalom, és más jellegű eredete volt, akkor valószínűleg nem a szív okozza.

Milyen vizsgálatokat ajánlott elvégeztetni?

" Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Az első találkozáskor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t  módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján már el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is. Ilyen lehet a nagylabor, a nyugalmi mellett a terheléses EKG és a szívultrahang is. A legfontosabb, hogy ne legyintsünk a mellkasi fájdalomra, hiszen korai felfedezéssel komoly betegségeket lehet megelőzni, illetve szükség esetén kezelni." - ismertette dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Forrás: KardioKözpont