A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatásának célja az volt, hogy rávilágítson, hogyan befolyásolják a mikotoxinok a tüszők fejlődését, és áttételesen hogyan hatnak a megtermékenyülésre.

A vizsgálatba huszonöt lombikprogramban részt vevő pácienst vontak be, akik tüszőfolyadék- és vérmintáit elemezték a leggyakoribb gombatoxinokra.

A tüszőfolyadékban valamennyi vizsgált toxin kimutatható volt, még akkor is, ha a vérmintában nem, vagy alacsonyabb koncentrációban voltak jelen.

Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a follikuláris folyadékban jelen lévő gombatoxinok befolyásolják egyes hormonok működését, a petesejtek minőségét, életképességét, s így a megtermékenyülést

– mondja dr. Szentirmay Apolka, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosa, a tanulmány első szerzője.

Dr. Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (GBI)  tudományos főmunkatársa, a kutatás társ utolsó szerzője kiemelte, „hogy ezen a fontos területen multidiszciplináris szemléletű kutatásokkal, humán- és agrárterületek közös eredményeinek segítségével törekednek az ismeretlen eredetű meddőség okainak feltárására. A szülészet-nőgyógyászat, embriológia, toxikológia, biotechnológia és az analitika sajátos kihívásaival szembesülve, multidiszciplináris csapatunknak köszönhetően új aspektusból sikerült bepillantást nyerni a tüszőfolyadék gombatoxinok általi kitettségéről és annak a tüszőfejlődésre gyakorolt hatásairól.”

A mikotoxinok penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, amelyek mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Mezőgazdasági terményekben és feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben egyaránt előfordulhatnak. Megjelenésük és arányuk az éghajlatváltozás hatására folyamatosan emelkedik.

A toxinok befolyásolhatják a hormonrendszer működését is, azonban a humán termékenységgel összefüggésben hatásukat még nem vizsgálták. A meddőség oka sokszor ismeretlen; hátterében a hormonrendszer zavara is állhat.

Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon, melynek koncentrációja a vizsgálatban összefüggést mutatott a tüszőfolyadék ösztradiol-tartalmával. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az ösztrogén receptorok számának növelésén keresztül a két hasonló kémiai szerkezetű vegyület egymás hatását erősíti.

A mikotoxin közvetlen DNS-károsító, és oxidatív stresszfokozó hatással is rendelkezik, ami negatívan befolyásolja az embrió fejlődését.
Egy másik vizsgált toxin, a néhány Fusarium penészgomba által termelt Fumonisin B1 kis koncentrációjú jelenléte a tüszőfolyadékban meglepő módon pozitívan hatott a tüszősejtek és a kinyert petesejtek arányára.

„Lehetséges, hogy valamilyen védőfunkcióval bír; a mindennapokban is ismerünk penészgomba származékot, melyet gyógyszerként szedünk, ilyen például a penicillin” – magyarázza dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a kutatás utolsó szerzője.

„Tanulmányunk rámutat, milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők a meddőség kialakulásában. További kutatásokkal kiegészítve eredményeink segíthetnek feltárni a meddőség egyes okait és megérteni, pontosan hogyan hatnak a gombatoxinok a női termékenységre” – mondja dr. Sára Levente kiemelve, a kockázatok csökkentése érdekében a gombatoxin-szennyezés szorosabb nyomon követése szükséges az élelmiszerláncban.

A kutatás a Richter Kutatási Pályázat (RG-IPI-2023-TP17/026 számú) és a Magyar Nemzeti Laboratóriumi Projekt, Agrárbiotechnológia és Precíziós Nemesítés az Élelmiszerbiztonsági Nemzeti Laboratórium RRF-2.3.1-21-2022-00007 pályázati támogatásával valósult meg.

Gyógyhír Magazin