

Az influenzát az ortomixovírusok családjába tartozó influenzavírus A, B és C okozzák. A vírusok olyan kórokozók, amelyek a gazdaszervezet felhasználásával a gazdaszervezetben szaporodnak tovább. Az A típusú influenzavírus az emberen kívül más emlősök és madarak között is elterjedt kórokozó. Ez okozza a legnagyobb (akár világméretű) járványokat és a legsúlyosabb betegségeket, újabb változatok alakulnak ki, melyek ellen a gazdaszervezetek még nem védettek.
Jelenleg a legelterjedtebb emberi kórokozók a H1N1 és a H3N2 altípusú A-vírusok. B típusú influenzavírus kisebb járványokat képes okozni, a C típusú pedig leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe megbetegedést okozva.
Az influenzavírus elsősorban a levegő útján terjed köhögéskor, tüsszentéskor, zárt közterületeken: tömegközlekedésben, konferenciatermekben, szórakozóhelyeken. Hazánkban a járványveszélyes időszak október elejétől április végéig tart.
A betegség tünetei a fertőződést követően 1-3 nappal hirtelen kezdődnek: láz, hidegrázás, elesettség, levertség, izomfájdalmak étvágytalanság, torokfájás, fejfájás. Később száraz köhögés is megjelenik. A láz 1-5 nap alatt megszűnik, majd napok-hetek múlva a többi tünet is elmúlik.
Szövődményei: tüdőgyulladás, hörghurut, középfülgyulladás, orrmelléküreg gyulladás, elhúzódó lábadozás, szívizomgyulladás, agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás.
A nátha, orrfolyás nem influenza, hanem más vírus, pl. adenovírus, parainfluenza vírus.
Belgyógyász elvégzi az ún. fizikális vizsgálatot meghallgatva a tüdőt, végigtapogatva a nyirokcsomók lehetséges tapintási területeit, megvizsgálja a garatot és kopogtatja az arcüreget. Végezhető gyorsteszt az A és B vírus diagnosztikájára, de ez nem általános, mert a javasolt kezelésen nem változtat. Szövődmény feltételezése esetén irányított vizsgálatokra kerül sor pl. mellkas röntgen, vagy arcüreg röntgen, vagy fül-orr-gégészeti vizsgálat.
Kezelés csak a tünetek csillapítása, nem oki kezelés. A beteg leggyakrabban magától meggyógyul; javasolt az ágynyugalom recept nélkül vagy recepttel kapható lázcsillapító gyógyszerek, helyi torokfertőtlenítés, orrspray vagy csepp, bőséges folyadékpótlás, ágynyugalom. Felülfertőződés pl. zöld orrváladék vagy zöld köpet esetén magas lázzal kísérten már antibiotikumot kell adni. Vírus ellenes gyógyszeres kezelésnek csak nagyon indokolt esetben pl. pandémia (kiterjedt járvány veszély) van indokoltsága. A betegnek tanácsos kerülnie várandós nők, csecsemők, idős és beteg emberek társaságát.
Szalicilátok (pl. aszpirin) nem adhatók influenzás gyermekeknek, mert a vírusfertőzés és a szalicilát együttesen súlyos (gyakran halálos) agy és májkárosodást (Reye-szindrómát) okozhat!
Az influenza vírus ellen aktív immunizálással védekezünk, amikor védőoltás beadását kérjük. Az oltóanyagok tartalmazhatnak elölt kórokozót, élő, de betegséget nem okozó, ún. gyengített kórokozót, vagy csak a kórokozó védekezést kiváltó részét (ún. antigénjét). A nem élő vakcinák a szervezetben nem szaporodnak. Tartós hatásukhoz általában ismételt oltásokra van szükség. Az influenzaoltás is nem élő, ún. inaktivált vírusokat tartalmaz, teljes vírion tartalommal, vagy hasított oltóanyagként, vagy alegység vakcinaként. Az inaktivált oltóanyagtól nem kaphat influenzát a páciens. Gyakran azonban már más felső légúti kórokozó lappang a szervezetben és tör felszínre az oltóanyag beadását követő immunológiai változásoknál, ezt éli meg a páciens influenza vírus okozta megbetegedésként.
A WHO és az EMA bizottsága minden évben az alapján választja ki az ajánlott influenza A és B törzseket, hogy az előző szezonban melyik influenzavírus variánst mutatták ki leggyakrabban. Az oltóanyag összeállítása tehát szezonra ajánlott. Az oltások izomba adandók (lehetőleg vállizomba), kivétel az ún. bőrbe adandó oltóanyag, amelyet a bőr felső rétegébe (intradermálisan) juttatnak be. Egyszeri oltás véd az influenza szezonban. 3 éves kor alatt, ha még nem kapott oltást a gyermek, két oltásra lesz szükség 4 hetes időközzel.
A leírás a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.