Röntgen felfedezését közvetlenül megelőzte a Monarchia tudósának, Lénárd Fülöpnek (1905-ös Nobel díj) munkája, de vele párhuzamosan sokan kísérleteztek katódsugarakkal. Így Röntgen felfedezése után szinte azonnal reprodukálták e sugárzást, és felvételeket készítettek, Magyarországon például már 1896 januárjában (2 hónappal a felfedezés után!) Dr. Klupathy Jenő – többek között – Eötvös Lóránd kezéről készített felvételt, amiről tudományos publikáció is született.

Röntgen professzorról talán még annyit, hogy soha nem szabadalmaztatta a felfedezését - „az X-sugár mindenkié” - és ő kapta meg 1901-ben az első fizikai Nobel-díjat e felfedezésért.

Mindent látunk és láttatunk

Mindennek kapcsán érdemes még egy dologra felhívni a figyelmet: a drámai változás élményére, ami alapvetően megváltoztatja viszonyunkat a világhoz. Ma már egy olyan világban élünk, ahol a radiológiai szakmának köszönhetően nagyon sok mindent látunk és láttatunk az emberi belsőről: virtuális és valódi háromdimenziós modelleket hoznak létre, robotokat és mesterséges intelligenciát használnak. De e felfedezés előtt semmi sem volt, ami „finoman” belátott volna az emberi testbe. Ahhoz bizony szike kellett…

A fizikai felfedezésnek nagyon korán, már 1896 februárjában megtörtént az első orvosi alkalmazása: az egyesült államokbeli Dartmouth College-ban egy páciens törött karjáról készített két orvos röntgenképet. Szép példája annak, hogy egy pillanatnyi véletlen hogyan forradalmasítja az orvostudományt, hiszen ma már a képalkotó diagnosztika használata annyira elterjedt, hogy sokszor hamarabb nyúlnak az orvoskollégák ezen eszközhöz, mint pl. egy laborvizsgálathoz.

Egyre többféle technológia létezik

A radiológia fejlődése az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan haladt. Először csak a csontokat tették láthatóvá a felvételek, de a folyamatos fejlődésnek köszönhetően a lágy szövetek is láthatóvá váltak. Ma már számtalan, a páciensek által is jól ismert módszer létezik a belső szervek vizuális vizsgálatára: ultrahang, magnetorezonancia vizsgálat (MR), computer tomográfia (CT).   

Persze ennek köszönhetően a radiológus szakma is változott, egyre többféle technológiával, egyre többe minden válik láthatóvá az emberi testből. Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan a vezető szakemberek szerint 60 évvel ezelőtt több mindent „láttak” a szakemberek egy röntgenképből mint ma, mivel nem volt más technológia, így sokkal intuitívabb munkára volt szükség.

Mint látható a radiológia alkalmazásában élen jártak a magyar orvosok, az Orvosi Hetilap 1896-os (a sugárzás felfedezését követő év!) évfolyamában Dollinger Gyula a Röntgen-féle fényképezéssel a tenyérben megtalált golyóról, Hőgyes Endre pedig a Csontváz photographálás a testen keresztül Röntgen szerint címmel publikált. 1922-ben aztán megalakult Magyar Radiológusok Társasága, és 1930-ban létrejött az Országos Sugárfizikai Laboratórium (OSL), későbbi Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet (ORSI).

A szűrővizsgálat fontossága

Egészségünk megőrzésében az életmódunk, a sportolási szokásaink és táplálkozásunk mellett fontos szerepet töltenek be a rendszeres időközönként elvégzett szűrővizsgálatok. A tüdő állapotáról a képalkotó vizsgálat (mellkas röntgen, esetleg szűrő mellkas CT) mellett a légzésfunkciós vizsgálat segítségével kaphatunk képet. Ez utóbbival már korai stádiumban diagnosztizálni lehet a COPD-t, amikor még nem okoz komolyabb panaszokat. Az évenként elvégzett légzésfunkciós vizsgálat különösen javasolt akkor, ha valaki elmúlt 40 éves és dohányzik!

A tüdő egészségére nemcsak a krónikus légúti betegségek megelőzése miatt fontos ügyelnünk. A tüdő a megfelelő légzést, oxigénellátást biztosító életfontosságú szervünk – ide kerül a belélegzett friss, oxigénnel teli levegő, a vér innen szállítja el az oxigént a sejtekhez, a szén-dioxidot pedig vissza a tüdőbe, ahonnan kilélegezzük. A tüdő szerepe tehát nélkülözhetetlen az egész szervezet egészséges működéséhez, vigyázzunk rá! - mondta dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász.

Gyógyhír Magazin