Hogyan vezethet a magas vérnyomás demenciához?

A kezeletlen magas vérnyomás következtében idővel lerakódások, plakkok jelenhetnek meg az erek falán, amelyek előbb-utóbb gyengítik a vérellátást. Ez pedig azt jelenti, hogy a magas vérnyomás talaján lassan, évek, évtizedek alatt súlyos érelmeszesedés alakulhat ki, például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség, a vakság és a demencia, vagyis az úgynevezett elbutulás kockázata is.

Ez utóbbinak az az oka, hogy a vérellátás zavara miatt kevesebb oxigén és tápanyag jut az agyba, így az agysejtek károsodhatnak, akár el is halhatnak. Ennek a romboló hatású folyamatnak a tünetei pedig megmutatkozhatnak az adott személy memóriájában, gondolkodásában, koordinációjában, viselkedésében, megértési és beszéd-képességeiben, károsodhat a cselekvések végrehajtása (apraxia), a felismerés (agnosia). Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű - demencia.

A demencia általában egy progresszív, vagyis folyamatosan előrehaladó, romló folyamat, ami sajnos idővel egyre súlyosabb tünetekkel jár. A demenciák okai között ez a második leggyakoribb kiinduló ok, az Alzheimer-kór után, bár sok Alzheimer-kórban érintett páciensnél nagy valószínűséggel jelen van a szív-érrendszer ok is.

A kezelés nem csak gyógyszerre épül

• Önmagában a vaszkuláris demenciára sajnos nincs gyógymód, de a kezelés lassíthatja az állapotromlást. Alapvetően az ereket szűkítő, merevítő probléma kiinduló okát kell kezelni, tehát például a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet és bizonyos szívproblémákat, illetve sok esetben magát a magas vérnyomást. Ebben az esetben a megfelelő, rendszeresen kontrollált kezelés akár a stroke kialakulását is megelőzheti. Azzal érdemes tisztában lenni, hogy a kezelésnek két pillérre kell támaszkodnia: az életmódra és szükség esetén a gyógyszerekre – hangsúlyozza dr. Petróczy Natália, a Kardioközpont belgyógyásza, magas vérnyomás specialista.

A gyógyításban, megelőzésben döntő jelentőségű életmód elemei

- Fizikai aktivitás
A szakmai ajánlás szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgásnak és 2x20-30 perc izomfejlesztő mozgásnak van optimális egészségvédő hatása. Fontos szabály még, hogy két kardioedzés között nem telhet el 72 óránál több, egy alkalom pedig nem lehet 30 percnél rövidebb. Idősebbeknél megfelelő kardiomozgás lehet a tempós séta is.

- Kiegyensúlyozott táplálkozás
A hosszútávon követett DASH-étrend vagy mediterrán diéta (amelyek zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épülnek) 8-10 Hgmm vérnyomás csökkenéshez vezethet. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású. 

- A testsúly rendezése
A normál testsúly visszaállítása elhízás esetén 5-20 Hgmm vérnyomásérték csökkenést eredményezhet leadott 10 kilogrammonként.

- Dohányzásról való leszokás
Mivel a dohányzás (még passzív formában is) szűkíti az ereket, ezért ezzel párhuzamosan megemeli a vérnyomást. A leszokás feltétlen része a kezelésnek.

- Pihenés
Az életkornak megfelelő mennyiségű alvás is elengedhetetlen a megfelelő életmódhoz. 

- Stressz kezelés
A relaxáló lazításnak és a problémák feldolgozásának megtanulása segít csökkenteni a magas vérnyomást.

Kialakult betegségnél élethosszig tart az ellátás

• Vaszkuláris demencia esetén a legfontosabb feladat az érintett agyának „tornáztatása”. Segíthet a keresztrejtvény, a szójáték, a sakk, a kirándulás, a társasjáték, vagy bármilyen szociális tevékenység, a lényeg, hogy rendszeresen érjék ingerek a pácienst. A mentális feladatok mellett nagy jelentősége van a neurológiai ellátásnak. A kardiológus feladata pedig, hogy a diagnózis alapján ellássa a beteget értágító- vagy más módon a vérnyomást csökkentő készítményekkel, keringésjavítókkal, és gyakorlatilag egy élethosszig tartó kezeléssel nyomon kövese, ellenőrizze, esetleg korrigálja az adott kezelést – mondja Petróczy doktornő.

Forrás: Kardioközpont

Gyógyhír Magazin