• 2025. április 24., csütörtök

Zavar a bal szívkamra működésében


2024.10.23

A szív a keringési rendszerünk központja, fő feladata, hogy tápanyagban gazdag vérrel és oxigénnel lássa el szervezetünk összes létfontosságú szervét.



A szív négy üregből épül fel – két pitvarból és két kamrából. A szív bal oldala felelős azért, hogy az oxigéndús vért a tüdőből összegyűjtse és a szervezet felé továbbítsa. Ha bal kamra nem működik megfelelően és a szív nem képes hatékonyan pumpálni a szervezet számára szükséges vért, akkor szívelégtelenség lép fel. Az ebben a betegségben érintettek már egy olyan enyhébb fizikai megterheléstől is kimerültnek érezhetik magukat, mint például a lépcsőzés vagy egy rövid séta.

Tünetekkel járó vagy tünetmentes szívelégtelenség?

A bal kamra működészavarának két típusa van. A szisztolés, azaz a tünetekkel járó bal kamrai működészavar: amikor nem megfelelő mennyiségű vért pumpál a szív az erekbe, mert nem tud jól összehúzódni a szívverések alatt.

A másik fajtája diasztolés, vagyis a tünetmentes bal kamrai működészavar, ami azt jelenti, hogy a szív nem tud ellazulni a szívverések között. Ennek következményeként megvastagodik a szívfal, és kialakul az úgynevezett merev szív jelenség.

Mindkét kór meglehetősen gyakori, Magyarországon körülbelül 150-200 ezren élnek ezekkel a betegségekkel.

Ki számít veszélyeztetettnek?

A legtöbb szívelégtelenségben szenvedő embernek már a betegség kialakulását megelőzően is volt valamilyen szívbetegsége. A magas vérnyomás, koszorúér- vagy szívbillentyű-problémák, szívizomgyulladás, illetve az obstruktív alvási apnoe fokozhatják a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. De, mint sok más betegség esetében az elhízás, a diabétesz illetve a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárulhatnak a kór kialakulásához. Ezen állapotok megelőzése, kezelése, már apró életmódbeli változtatásokkal lehetséges - a fogyás, a testmozgás, a só mennyiségének csökkentése az étrendben vagy a stressz kezelése jelentősen javíthatják az életminőségét.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A kórós fáradtság, keringési zavarok - mint például lábfej, a boka vagy a lábak duzzanata - légzési problémák, mellkasi fájdalom, tartós köhögés vagy hirtelen súlygyarapodás mind aggodalomra adhatnak okot. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk magunkon, érdemes mielőbb felkeresni háziorvosunkat, aki szükség esetén továbbirányít bennünket a megfelelő szakrendelésre.

Hogyan kezelhető a szívelégtelenség?

Abban az esetben is, ha már kialakult a szívelégtelenség, a beteg megfelelő orvosi kezelés, illetve életmód kialakítása mellett teljes és aktív életet élhet. Ma már mind a szisztolés- mind a diasztolés típusú szívelégtelenség esetében is javíthatóak a beteg életkilátásai: számos terápiás módszer létezik, a szájon át szedhető gyógyszeres készítményektől a beültethető eszközökön át a műtétig és transzplantációig, melyek mind megkönnyítik a betegséggel való hosszútávú együttélést.

A szívelégtelenség diagnosztizálása
    • Fizikális vizsgálat
    • Mellkasi röntgen
    • EKG-vizsgálat, terheléses EKG
    • Laboratóriumi vizsgálatok
    • Ultrahang
    •  MRI


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Csökken a teljesítménye, szorít a mellkasa? Fontos a kivizsgálás! Gyógyhír Magazin

Vérszegénység: hogyan kerüljük el? Gyógyhír Magazin

11 érvédő hatású szuper élelmiszer Gyógyhír Magazin

Mellkasi fájdalomnál fontos vizsgálat a szívultrahang Gyógyhír Magazin

A szívünkbe lát a mesterséges intelligencia Gyógyhír Magazin

Minden második ember ebbe a betegségbe hal bele Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
áprilisi száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája