Alváshiány
Az agy és a test alvás közben regenerálódik. Ha nem pihenünk eleget, a szervezet nem frissül fel megfelelően, a fáradtságtól pedig nyűgösnek érezhetjük magunkat. Aki kialvatlan, az nagyobb valószínűséggel hoz rossz döntéseket a nap folyamán, és gyakrabban haragszik másokra. Az állandó kialvatlanság növelheti a depresszió kialakulásának esélyét.

Alacsony vércukorszint
Ha egyszerre hatalmasodik el valakin az éhség és a düh, annak az alacsony vércukorszint lehet az oka. Ez előfordulhat például akkor, ha túl sok idő telik el két étkezés között. Akinek leesik a vércukorszintje, az dühösnek, zaklatottnak, magányosnak, zavarodottnak érezheti magát. A cukorbetegeknek figyelni kell az ilyesfajta hangulatváltozásokra, mert a mély és/vagy hosszantartó hipoglikémia súlyos következményekkel járhat.

Stressz
A krónikus stressz több oldalról is károsan hat a szervezetre. Szomorúvá, dühössé, keserűvé tehet, és emellett alvászavart is okozhat. Segít, ha sikerül elhatárolódni a stressz forrásától, és a testmozgás is eredményes módja a nyomás enyhítésének.

Gyógyszerek, hormonok
A hangulatingadozás vagy a depresszió lehet bizonyos gyógyszerek – pl. nagy dózisú szteroidok – mellékhatása. Ha orvosa új gyógyszert ír fel, figyeljen arra, hogyan érzi magát az első néhány hétben, mert lehet, hogy van kapcsolat a hangulatváltozás és a gyógyszer között.

A hormonműködés zavarai – köztük a pajzsmirigyproblémák – ugyancsak vezethetnek hangulatingadozáshoz. Ugyanez történhet pubertáskorban vagy terhesség idején, amikor a hormontermelés természetes módon megváltozik. A szülés utáni depresszió szintén összefüggésben lehet a hormonszint gyors csökkenésével, ilyen esetben tanácsos orvosi kezelést kérni.

A menstruációt megelőző napokban sok nőt érint a premenstruációs szindróma (PMS), ami a fizikai tünetek mellett hangulatváltozást is előidézhet. Az ok szintén hormonális – a menstruáció megindulásával a tünetek elmúlnak.

Menopauza idején ugyancsak a hormontermelés csökkenése okoz kellemetlen tüneteket, beleértve a hőhullámokat, alvászavarokat és hangulatingadozásokat. Az életmódváltás, például az egészségesebb táplálkozás, a több alvás vagy a több testmozgás hozzájárulhat a jobb hangulathoz. Súlyos esetben az orvos gyógyszeres kezelést is javasolhat.

ADHD
A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban (ADHD) szenvedőknél előfordulhat, hogy nem tudják kontrollálni az érzéseiket. Olykor hirtelen dühösek vagy frusztráltak lesznek olyan apróságok miatt is, mint a hosszú sorban állás vagy a forgalom. Az ADHD-val élőknél nagyobb a depresszió vagy más hasonló hangulati problémák kialakulása. A szakszerű kezelés megtanítja az érzelmek kontrollálását, ami segíti a hirtelen hangulatváltozások megelőzését.

Amikor az étrend a ludas

Koffein: Mivel a koffein serkenti az idegrendszer működését, koffeintartalmú italok fogyasztása után a szokásosnál éberebbnek érezhetjük magunkat. A túlságosan gyakori koffeinfogyasztás azonban visszaüt: a szervezet hozzászokik a hatásához, és ha nem kapja meg a megszokott mennyiséget, akkor fáradtsággal, idegességgel, szorongással reagál.  

Túl sok cukor: Számos tanulmány beszámolt arról, hogy a túlzottan sok cukor fogyasztása hatással lehet az agyműködésedre és ezen keresztül a hangulatra, sőt akár a depresszió tüneteit is súlyosbíthatja.

Gyógyhír Magazin