Térd – sérülékeny ízület

A térdsérülés meglehetősen gyakori – és nem csak a sportolók között. Az ún. ugrótérd vagy patella tendonitis például jellemzően azért alakul ki, mert a patella (térdkalács) ín túlterheltté válik a gyakori és túl erős földre érkezéstől. A tulajdonképpeni ok a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen felépített edzés következménye. Eleinte „csak” egy gyulladás alakul ki, ami gyorsan rendbe jön. Azonban ha ez időről időre előfordul, kialakul egy folyamat, amelynek lényege a patella-ín eredési zónájának degeneratív elváltozása.   

- Ez már maga a tendonitis vagy ugrótérd, ami különösen veszélyezteti az ugrószámokban induló atlétákat és a labdajátékok űzőit. Náluk arról lehet szó, hogy folytonosan ismétlődő trauma és persze a kor előrehaladása komoly károsodást okozhat a térdízületben. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy az ugrótérd az idősebbek betegsége, hiszen jellemzően a 20-as, 30-as években okoz gondot, de ekkorra már az ízület régóta tartó, erős terhelésnek lehet kitéve. További rizikófaktor a nagyobb testsúly, hiszen így nagyobb nyomás nehezedik a térdre a földre érkezéskor – ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Milyen tünetei vannak az ugrótérdnek?

A vezető tünet természetesen a fájdalom és az érzékenység a térdkalács alatt. A fájdalom általában fizikai aktivitás után jelentkezik, és a további mozgás (főleg a futás, ugrás) csak ront a helyzeten. Az érintett személy azt érezheti, hogy egyre gyengébb a térde. Reggelente különösen merevnek tűnhet az ízület, és kinyújtott lábnál a térd alatti terület nyomásérzékenységet is mutat.  

Arnold doktor szerint előfordulhat a paletta ín szakadása is, ami egy komoly sérülés, és nem maradhat észrevétlen, hiszen nem csak komoly fájdalommal jár, de többnyire egy szakadó, pukkanó hangot is hall a sérült. A térd ilyenkor megduzzad és az érintett nem tudja kiegyenesíteni a lábát. Ilyen esetben természetesen mielőbb orvoshoz kell fordulni. Amennyiben nem ennyire akut a dolog, a fizikális vizsgálaton túl a képalkotó eljárások (MRI, röntgen, ultrahang) során bebizonyosodhat az ugrótérd diagnózisa és elkezdődhet a kezelés.  

Kezelni és megelőzni is lehet

A diagnózis után a kezelés első lépése természetesen a fájdalomcsillapítás, ami történhet otthoni kezeléssel – vagyis pihentetéssel, jegeléssel, recept nélküli fájdalomcsillapítókkal -, de szükség lehet más eljárásokra is, főként, ha olyan sportolóról van szó, aki folytatni kívánja a tevékenységét. Gyorsan csillapítható a fájdalom és enyhíthető a gyulladás helyi célzott injekcióval, hosszabb távon pedig nagyon ajánlott az orvosi kollagén injekciókúra, amely támogatja, erősíti a szöveti struktúrát.

Szintén hosszútávon fejti ki hatását a lökéshullám terápia, ami oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti. Sokaknál nagyszerűen működik az ún. regionális / szegmentális akupunktúra - esetenként orvosi lézer terápiával kombinálva. Jó szolgálatot tehetnek ilyenkor a térdrögzítők, a fizikoterápia, és feltétlenül szükséges lenne a személyre szabott gyógytorna, nem kis részben a sérülés kiújulásának megelőzése érdekében. Nagyon ritkán műtét is szükséges lehet – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold, aki szerint azonban a megfelelő edzésfelépítés és kivitelezés – amelynek a szakszerű bemelegítés és nyújtás alapvető része - a megelőzés elsődleges kulcsa.

Forrás: Budai Fájdalomközpont

Gyógyhír Magazin