

Az IBD (inflammatory bowel disease), magyarul gyulladásos bélbetegséget jelent, Magyarországon közel 45 ezer IBD beteg él, Európában ez a szám eléri a 3 millió főt.
Az IBD-vel élők többségénél a betegség fiatal felnőttkorban jelenik meg először, de egyre gyakrabban diagnosztizálják már gyerekkorban. Bár panaszmentes időszakok is előfordulnak, a tünetek kiújulásának időszakaiban az IBD a betegek életvitelét jelentősen befolyásolja. Tünetei többek között az erős, krónikus hasmenés, a vérszegénység és a fáradtság, emellett a hasi görcsök, fogyás és a folyamatos hőemelkedés vagy láz.
Megállítják a gyulladás folyamatát
A gyulladásos bélbetegségek kezelésében használt gyógyszerek, a tünetek csökkentésével, a gyulladásos folyamat megállításával tudnak hozzájárulni a betegek életminőségének javulásához. A betegség súlyosságának és az előfordulás helyének döntő szerepe van a gyógyszeres kezelés kiválasztásban.
Az IBD kezelésében a különböző gyulladáscsökkentő szerek (szalicilsav-származékok, antibiotikumok, szükség esetén kortikoszteroidok), valamint a klasszikus immunmoduláns szerek (e gyógyszerek módosítják a szervezet kóros immunreakcióját) mellett, ma már biológiai készítménynek is nevezett, korszerű, újabb típusú immunmodulánsok is elérhetőek Magyarországon ártámogatással.
A fiatalok fokozott figyelmet igényelnek
A teljes gyógyulás sajnos még nem lehetséges, így a cél a tünetmentes állapot elérése és fenntartása, amivel az IBD beteg életminősége és munkavállaló képessége megfelelő maradhat, nők esetén bátran lehet gyermeket is vállalni.
„Magyarországon a gyulladásos bélbetegségben szenvedők száma egyre gyarapszik. Sajnálatos módon egyre több a gyermekkorban diagnosztizált eset. Ezek a fiatalok fokozott figyelmet igényelnek, hiszen évtizedekkel többet töltenek betegségben, mint azok a sorstársaik, akik felnőtt korban betegszenek meg. Ugyanakkor egyre többször tapasztaljuk, hogy az idősebb korosztályban is felüti a fejét a betegség. Esetükben is nehezebb a kezelés, hiszen az immunrendszerre ható készítmények sokkal több mellékhatással fenyegetnek ebben a korosztályban” - nyilatkozta dr. Miheller Pál a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika osztályvezetője.