A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Hazánkban közel kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus). Ezek az apró vérszívók fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban kapaszkodnak meg a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével.

A kiválasztott egyedre – emberre vagy állatra – a karmaik segítségével másznak fel. Ha megtalálják a számukra megfelelő felületet, táplálkozni kezdenek, mert fejlődésükhöz elengedhetetlen a vérszívás. A kullancsokat valójában az teszi veszélyessé, hogy eközben fertőzéseket juttathatnak a szervezetbe.

A Lyme-kór tünetei

A Lyme-kór a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal fertőzött kullancs csípése révén terjed. A megbetegedés esélye annál nagyobb, minél hosszabb ideig marad a kullancs a bőrben. Mivel nem minden kullancs fertőzött, a kullancscsípés többnyire nem veszélyes. Az esélye azonban megvan a megbetegedésnek, ezért, ha kullancsot vettünk észre magunkban, távolítsuk el a lehető leghamarabb, majd figyeljük a tüneteket.

A Lyme-kór legjellegzetesebb, az esetek 60-80 százalékában előforduló tünete a vándorló, körkörös bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után jelentkezik a csípés helyén. Leggyakrabban csak enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kíséri. Ebben a szakaszban esetenként súlyosabb tünetek is felléphetnek egyesek lázról, hidegrázásról, fejfájásról, fáradtságról, a nyirokcsomók duzzanatáról, ízületi és izomfájdalomról számolnak be.

Mivel nem mindenki veszi észre a kullancscsípést, és nem mindenkinél jelentkezik a kiütés, a diagnózis megerősítésére a gyanús érintkezés után 3-4 héttel speciális vérvizsgálatot lehet kérni. Más vizsgálatok, például gerincvelővizsgálat vagy bőrbiopszia is segíthet a betegség azonosításában. A fertőzés a kezdeti stádiumban szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható. Későbbi stádiumokban hosszabb távú, intravénás antibiotikumok adása válhat szükségessé. A Lyme-kór ellen védőoltás nincs.

A fertőzés terjedése

Ha a betegség a korai stádiumban kezeletlen marad, több hét vagy hónap alatt megtámadhatja az ízületeket, a szívet és az idegrendszert. Ezt jelezhetik újabb kiütések, fájdalom és gyengeség a karokban vagy a lábakban, az arcizmok bénulása, fejfájás, memóriaromlás, szapora szívverés, légszomj, szédülés, agyvelő- és gerincvelőgyulladás.

Ezt követően lép fel betegség késői stádiuma, a legsúlyosabb szakasz, amely jellemzően hónapokkal az első csípés után következik be. A tünetek közé tartozik az ízületi gyulladás (általában a térdízületek érintettek), a perifériás idegek károsodása, zavarodottság, ritkábban szívizomgyulladás és rendellenes szívverés.  

Próbálja megelőzni a bajt

Néhány egyszerű szabállyal csökkenthető a fertőzés esélye.
    • Májustól júliusig ne heverésszen a fűben a kullancsokkal fertőzött területeken.
    • Takarja ruhával a lábszárat, a karokat és a fejbőrt.
    • Alkalmazzon rovarriasztót a bőrén, illetve a ruháján.
    • A szabadban töltött idő után gondosan nézze át a bőrét. Zuhanyozzon le, hogy megszabaduljon a lazán rögzült kullancsoktól.
    • Ha megkapaszkodott kullancsot talál, finom végű csipesszel fogja meg a lehető legközelebb a bőréhez. Lassan, egyenesen, csavarás nélkül húzza ki a kullancsot. A csípés helyét mossa le szappannal és meleg vízzel.

Gyógyhír Magazin