Amikor egy bosszantó légy száll az ételre, többnyire elzavarjuk, és tovább eszünk. De vajon kell-e tartani attól, hogy látogatása betegséget okoz? Bizony, az aggodalom nem alaptalan, a szakemberek szerint a legyek akár 200 különféle baktériumot, vírusokat és paraziták petéit hordozhatják a szárnyaikon, lábaikon, és több mint 65-féle betegséget terjeszthetnek. Ezek közé tartozik a tífusz, a kolera és a vérhas.

Hogyan fertőz?

A házi légy többféleképpen is fertőz. Ha szennyezett élelmiszereken, trágyán vagy más, kórokozókkal teli helyen tartózkodik, akkor a baktériumok és vírusok megtapadnak a testén és a lábain lévő apró szőrszálakon. Amikor elrepül, és máshol száll le, például az ételen, akkor otthagyja a baktériumok egy részét ­– bár ebben az esetben az átvitt kórokozók mennyisége valószínűleg csekély.

A nagyobb veszélyt az úgynevezett „légyhányás” okozza. A légy nyaló-szívó szájszerve csak folyékony táplálék felvételére alkalmas. Amikor egy légy a vacsoránkra száll, nem apró falatkákat harap le az ételből, hanem először kiöklendezi a nyálát, vagy begyéből előemésztett táplálékot juttat vissza, majd az így feloldott, előemésztett pépet visszaszívogatja. A hányadékból pedig kórokozók juthatnak az ételre. Mivel a légy szervezetében a kórokozók tovább élnek, mint a lábán, a baktériumok és vírusok nagyobb eséllyel terjednek ezen a módon.

Harmadrészt az ürülékükkel kerülhetnek baktériumok akár közvetlenül az ételünkbe is. A legyek emésztése rendkívül gyors, bélrendszerükben nem pusztulnak el például a trágyán korábban felszívogatott kórokozók, ezért a rovar nagy valószínűséggel szétszórja ezeket a konyhában és az élelmiszereken is.

Milyen kórokozókat terjeszthetnek a legyek?

Egy texasi tanulmány szerint a legyek kedvenc tenyészhelyei kedveltség szerinti sorrendben a következők: lótrágya, emberi ürülék, tehéntrágya, erjedt növényi anyagok, konyhai hulladék; az innen felvett patogén szervezeteket viszik át az emberi és állati élelemre. Tevékenységük során terjedhet a bélfertőzést okozó Salmonella, a Shygella, a Campylobacter, Escherichia, az Enterococcus, a Chlamydia és más betegséget okozó baktériumok, valamint a hepatitis A és a rotavírus.

Természetesen nem minden légy hordozza az említett kórokozókat, a rovarnak előbb nyers húsra vagy ürülékre kellene szállnia ahhoz, hogy ezeket a baktériumokat és vírusokat átvihesse az ételre. Minél tisztább a konyha és a ház környéke, annál kisebb az esélye, hogy a légy bármit is felvett, mielőtt leszállt volna a tányérunkra. Tehát ha egy magányos légy egy pillanatra landolt az ételen, és a házunk amúgy tiszta, akkor valószínűleg nyugodtan folytathatjuk az étkezést.

Nagyobb gondot jelent, ha egy rovaroktól hemzsegő területen, például pikniken étkezünk, hiszen minél több légy száll le az ételre, annál több baktériumot hagyhatnak maguk után. Ezért a szabadban, a kerti partikon vagy piknikezésnél érdemes lefedni az ételt, mielőtt elfogyasztanánk.

Nyáron előfordul az is, hogy az asztalon hagyott húst „beköpi” a légy, és nyüzsögnek benne a légylárvák. Az ételt ilyenkor már aligha van gusztusa megenni bárkinek is, bár a szakemberek szerint alapos hőkezelés után nem kell fertőzéstől tartani.

Amikor hasznos a légylárva

A nehezen gyógyuló sebek kezelésére bevált módszer a légylárva-terápia, amely súlyos cukorbetegség esetén akár valamely végtag amputációjától is megmentheti a beteget. A sebbe steril lárvákat helyeznek, amelyek kirágják az elhalt szöveteket, az élőt pedig érintetlenül hagyják, s közben keringést serkentő mikromasszázst is nyújtanak.

Gyógyhír Magazin