Mik azok az emésztőenzimek?

Körülbelül 37,2 billió sejt található testünkben, amelyek fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy a szövetek és a test megfelelően működjenek. Minden sejt több ezer speciális enzimet tartalmaz, amelyek különféle kémiai reakciók stimulálásáért felelősek.

Az emésztőenzimek összetett fehérjék, amelyek segítenek az élelmiszerek kisebb molekulákra történő lebontásában. Ezek alapvetően katalizátorok, amelyek felgyorsítják a kémiai emésztési folyamatokat. A tápanyagcsoportok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék) mindegyikét kisebb molekulákra kell felosztani. Csak ezek a molekulák tudnak átjutni a bélfalon és bejutni a véráramba későbbi felhasználás céljából. Emésztőenzimek nélkül egyetlen tápanyagot sem tudnánk felvenni az étrendünkből.

Más szóval, az emésztőenzimek nemcsak jótékony hatásúak, hanem elengedhetetlenek a szervezet működéséhez, mivel az összetett élelmiszerek kisebb vegyületeket alkotnak, beleértve az aminosavakat, zsírsavakat, koleszterint, egyszerű cukrokat és nukleinsavakat (amelyek segítik a DNS létrehozását).

Hogyan zajlik az emésztés?

A legtöbb emésztőenzimet a hasnyálmirigy termeli, bár néhány már a szájban, a gyomorban és a vékonybélben is képződik. Ha a hasnyálmirigy működése károsodik, az egyes enzimek termelődését is megzavarja. Ebben a pillanatban a szervezet nem tudja megemészteni az egyes tápanyagokat, és kellemetlen tünetek jelentkeznek, mint például a hasi fájdalom, puffadás vagy hasmenés.

Az emésztés a szájban kezdődik, amikor a nyálmirigyek emésztőenzimeket termelnek, amelyek rágás közben az összetettebb keményítőmolekulákat egyszerűbbekre bontják. Az amiláz nevű enzim a keményítőket (összetett szénhidrátokat) cukrokká bontja, amelyeket a szervezet könnyebben felszív. A nyál a zsírokat lebontó lipáz enzimet is tartalmazza. A szájból a táplálék a gyomorba jut, ahol a fehérjék lebontásáért felelős gyomorsavval (sósavval) keveredik.

A gyomorsav szükséges az endogén emésztőenzimek aktiválásához, az élelmiszerek megfelelő emésztéséhez és a tápanyagok (főleg a kalcium, magnézium, vas, C-vitamin, B12-vitamin és folsav) felszabadításához, és különösen a kórokozók elleni védekezéshez. A gyomorsavas étrend ezután a vékonybélbe kerül, ami serkenti a hasnyálmirigy enzimeket (ahol a legtöbb enzim termelődik), nátrium-hidrogén-karbonátot és epét tartalmazó bélnedv felszabadulását. Ez a bélnedv keveredik az étellel és enzimekkel együtt lebontja. Ez lehetővé teszi a tápanyagok felszívódását a vérbe a vékonybélen keresztül.

Az emésztőenzimek hiánya miatti rossz emésztés nemcsak a tápanyagok rossz felszívódását okozhatja, hanem különösen a nemkívánatos baktériumok túlszaporodását, mivel az emésztetlen ételmaradékok jelen vannak az emésztőrendszer azon helyein, ahol nincs mit tenni. A nem kívánt baktériumok olyan méreganyagokat termelnek, amelyek károsítják egészségünket. Ráadásul a nagyobb darabok emésztetlen élelmiszerek gyulladást válthatnak ki a belekben, ami szintén áteresztő bél szindrómába torkollhat.

Permeábilis bél szindróma

A szivárgó bél (LG), más néven intestinalis hyperpermeabilitás, betegség, és ahogy a neve is sugallja, akkor fordul elő, amikor a toxinok és gyulladást okozó anyagok a bélfalon keresztül "szivárognak" a véráramba. Az egészséges bélben az emésztés során az élelmiszer először lebomlik, majd a tápanyagok a falakon keresztül a véráramba jutnak. Ha a bélnyálkahártya áteresztőképessége megváltozik, az lehetővé teszi a méreganyagok, baktériumok és idegen anyagok átjutását is. A tanulmányok összefüggésbe hozták a megnövekedett bélpermeabilitást számos krónikus és autoimmun betegséggel, köztük az 1-es típusú cukorbetegséggel és a cöliákiával.

Gyógyhír Magazin