Az egyre több embert érintő bőrrák kialakulásában is döntő szerepet játszik a napsugarak, azon belül is az UV-sugarak hatása. Az UV-A, -B, és -C típusú hullámok egyaránt károsító hatással bírnak, így a csak szoláriumban barnulók is kockáztatják bőrük épségét.

A napsugarak mellett egyéb tényezők – genetikai háttér, bőrtípus, bőrszín, kórelőzmény stb. – is befolyásolják a tumoros elváltozás kockázatát. A megelőzéshez nélkülözhetetlen a rendszeres fényvédelem, a naptej kiválasztásánál azonban legyünk körültekintőek: ne csak a faktorszám alapján válasszunk, olvassuk el az összetevőket!

Nemkívánatos anyagok

Mivel a kémiai fényvédő krémek hatóanyagai a bőrön át felszívódva a véráramba kerülnek, újra és újra fellángol a vita körülöttük. Dr. Deena Adimoolam New York-i endokrinológus szakorvos magyarázata szerint a probléma az, hogy bizonyos fényvédő krémek endokrin diszruptor anyagokat (EDC), azaz a hormonrendszerbe beavatkozó vegyületeket tartalmazhatnak. Ilyen például az oxibenzon, az oktinoxát, egyes parabének és ftalátok. Ezek a vegyületek túlzott mennyiségben és hosszú időn át felszívódva számos hormonproblémával hozhatók összefüggésbe. Ilyenek lehetnek a korai emlőfejlődés, a mellrák, a prosztatarák, egyes pajzsmirigy- és neuroendokrin-betegségek, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, termékenységi problémák.

Ezért dr. Adimoolam azt javasolja, hogy kerüljük az avobenzont, az oktiszalátot, az oktokrilént, a homosalátot, a retinil-palmitátot (amely állítólag fokozhatja a bőrrákos elváltozásokat), továbbá az olyan szintetikus összetevőket tartalmazó naptejeket, mint a PEG (polyethylene glycol), a dimetikon és a fenoxietanol. Azoknak, akik érzékenyek a hormonális változásokra, vagy olyan betegségekben szenvednek, mint a policisztás petefészek szindróma (PCOS) vagy az endometriózis, különösen oda kell figyelniük arra, hogy a gyakorta használt fényvédő krém tartalmaz-e hormonzavaró összetevőket.

Hormonbiztos fényvédők

Bölcs dolog, ha a csomagolt élelmiszerekhez hasonlóan a naptej vásárlásakor is elolvassuk az összetevők listáját, így meggyőződhetünk róla, hogy mentesek-e a potenciálisan káros vegyi anyagoktól. A minőségi kémiai (vagy kombinált: kémiai és fizikai) napvédő krémek általában nem tartalmaznak kockázatosnak ítélt vegyületeket. Aki teljesen biztosra akar menni, az válasszon fizikai védelmet nyújtó, ásványi alapú naptejet. Ezek aktív hatóanyagként cink-oxidot és titán-dioxidot tartalmaznak, és nem szívódnak fel, mint a kémiai fényvédők – a bőrön az ásványi részecskék apró tükrökként verik vissza és szórják szét az UV-sugarakat.

Mit jelent az SPF szám?

Az SPF az angol Sun Protection Factor (napvédő faktor) rövidítése. Az utána következő szám azt mutatja meg, hogy az adott készítmény hányszor tovább képes védelmet biztosítani a leégés ellen ahhoz képest, mintha egyáltalán nem használnánk fényvédőt. Az 50-es SPF például azt jelenti, hogy a legvilágosabb, 1-es bőrtípus 10 percre kiterjedő önvédelme az ötvenszeresére hosszabbodik, tehát használatával 500 percig maradhatunk napon.

Elméletben. Ehhez ugyanis egy felnőtt embernek mintegy 4 cl napkrémet kellene a teljes testbőrére kenni – a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy általában ennél jóval kevesebb naptejet használunk. Ráadásul a mozgással, fürdéssel, verejtékezéssel folyamatosan csökken a fényvédő réteg vastagsága.

Gyógyhír Magazin