Amikor az egymást követő vásárlásaink során azt tapasztaljuk, hogy kisebb-nagyobb mértékben emelkedtek az árak, kialakul bennünk egy feltevés az áremelkedések üteméről. Ha tapasztalatainkat megbeszéljük az ismerőseinkkel vagy megosztjuk egymással egy internetes felületen, olvasunk róla az újságban, hallunk róla a rádióban vagy a tévében, bennünk és másokban kialakul egy inflációs várakozás: mennyire fognak emelkedni az árak a jövőben?

Hajlamosak vagyunk bespájzolni

Ez önmagában még pozitív eredményre is vezethetne, hiszen több szem, többet lát, ám a pszichés folyamataink úgy „vannak megszerkesztve”, hogy inflációs időkben hajlamosabbak vagyunk rövid távú és gyakorta hibás pénzügyi-gazdasági döntéseket hozni. Arra koncentrálunk, hogy az alapvető igényeink ki legyenek elégítve, lehetőleg most azonnal, ezért hajlandóak vagyunk, akár többet is fizetni az áruért, csak hozzájuthassunk.

Többet is bespájzolunk az adott áruból, mert ki tudja mit hoz a holnap? Esetleg áruhiány lép fel egyes termékekből, ami akár pánikvásárlásra is ösztönözhet bennünket. Nem érdekel bennünket a jövő, csak a most létezik, nem is vesszük észre, hogy részben mi magunk gerjesztjük a következő napok, hetek drágulását.

Mivel nem csak mi viselkedünk így, hanem mások is, együttesen a gazdaság egészében erősödni fog az infláció. Ennek hátterében az a jelenség áll, hogy bonyolult, és emiatt erősen stresszes helyzetekben az emberi elme olyan megoldási módokat alkalmaz, amelyek gyorsak és korábbi, akár generációkon átívelő tapasztalatokon alapul. Az ilyen döntések azonban az adott helyzetben sokszor nem racionálisak és gyakorta téves eredményre vezetnek.

Érzelmi alapú döntések

Inflációs időkben aggódunk, hogy csökkenni fog a pénzünk értéke, el akarjuk kerülni, hogy emiatt veszteség érjen bennünket, ezért adott esetben többet vásárolunk, mint amire aktuálisan szükségünk van. A félelem és a szorongás befolyása is erősödik, ezért hajlamosak vagyunk az érzelem-vezérelt vásárlásra. Értékesebbnek tartunk olyan dolgokat, amelyek ritkábban hozzáférhetők, így ha például áruhiány alakul ki, akár többet is hajlandóak vagyunk kifizetni a hiánycikkekért.

Az inflációs várakozások, az érzelmi alapú döntések és a gondolkodási folyamatainkat befolyásoló negatív hatások még inkább felerősödhetnek, ha az ezekkel kapcsolatos gondolatok, érzések és viselkedések ellepik a társas-szociális hálózatainkat, akárcsak egy ragályos fertőzés.

Fábián Tamás
pszichológus

Gyógyhír Magazin