

A szúrcsatorna fertőtlenítése nem szükséges vagy lehetséges, de a környékén érdemes hűsítő krémet használni
A csípés után annak helyén marad a kampós fullánk a mérget tartalmazó hólyaggal, amelyből a méreg folyamatosan szabadul fel helyi és általános reakciókat kiváltva. Ezért ajánlatos a fullánk mielőbbi eltávolítása.
A szúrcsatorna fertőtlenítése nem szükséges vagy lehetséges, de a környékén érdemes hűsítő krémet használni, és a sebet magát lefedéssel védeni a beszennyeződéstől. Ha helyi duzzanat jelentkezik, érdemes jéggel, hideg borogatással hűsíteni, ez lassítja a méreganyagok felszívódását is. Ha a csípés a kézen történik, távolítsunk el minden gyűrűt és karkötőt a végtagról! Ha nagyobb csalánkiütések jelentkeznek, antihisztamin-tablettát bevehetünk, de tudnivaló, hogy a hatása legkorábban egy órával később jelentkezik, és nem előzi, akadályozza meg az esetleg kialakuló súlyos reakciókat!
Amennyiben valakinek a csalánkiütés(eke)t meghaladó tünetei vannak (különösen gyengeség, fulladás, vérnyomásesés, kábultság, hányás, esetleg rövid eszméletvesztés) akár egyetlen rovarcsípést követően is, a nélkülözhetetlen sürgősségi ellátáson túl (mentők hívása jön szóba elsősorban) mielőbbi allergológiai/pulmonológiai/bőrgyógyászati szakrendelés (esetleg háziorvosi rendelés) felkeresése szükséges, ahol a további tennivalókat megbeszélhetik.
Ezek állhatnak – megfelelő tájékoztatást és gyakorlást követően – önbelövő adrenalininjekció felírásából, és részletes allergológiai vizsgálatból. A rovarcsípés okozta allergiás reakció, az életveszély elhárítása adrenalininjekcióval történik. Ezt beadhatja a beteg is magának (az öninjekciós készülékkel), de utána sem nélkülözhető az állapottól függően segítség hívása vagy orvosi ellátó hely felkeresése, mert a tünetek később újra jelentkezhetnek, ami akár 24-48 órás megfigyelést, intenzív terápiát is szükségessé tehet.
Az allergia kimutatása történhet bőrpróbákkal vagy vérből, ellenanyag fajták és szintek meghatározása útján. A két módszer nem annyira helyettesíti, mint inkább kiegészíti egymást, mindegyiknek megvannak az alkalmazási javaslatai és feltételei. Ezeket fül-orr-gégész, tüdőgyógyász, bőrgyógyász, allergológus szakorvos végezheti elsősorban.
A kivizsgálás azért nagyon fontos, mert valódi allergia esetén a beteg akár folyamatosan súlyos rizikóhelyzetben is lehet, amit (és a semlegesítés lehetőségeit is) pontosan ismernie kell. Célja megállapítani, hogy valódi allergiáról van-e szó, és ha igen, akkor a túlérzékenység méh- vagy darázsméreggel szemben áll-e fenn. Aki az egyik rovar csípésére allergiás, az a másikéra legtöbbször nem az. Ha az allergia igazolódik, a kezelőorvos, mérlegelése alapján, használatát megtanítva, felírhatja az adrenalininjekciót is a beteg részére.