A mértékletes kávéfogyasztás kardiovaszkuláris szempontból nem káros, sőt előnyös lehet. De nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. A kutatásban résztvevők közül legtöbben vagy őrölt kávét vagy instant kávét ittak rendszeresen. Maurovich-Horvat Pál klinikai igazgató szerint fontos, hogy negatív kardiovaszkuláris következményeket nem találtak azok körében, akik jelentősebb mennyiségben napi 3 csészénél több kávét isznak.A kávé az egyik legtöbbet fogyasztott élvezeti ital a világon, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásairól azonban keveset tudni.

Sokféle növény állít elő olyan anyagokat, amelyek kis mennyiségben is erős hatással bírnak az azokat elfogyasztó élőlényekre. Ezek az anyagok – amelyeket szaknyelven alkaloidoknak neveznek – erős, gyógyszerszintű hatással bírnak. A koffein jelentős mennyiségben megtalálható alkaloida, amely leggyakrabban kávéval, teával, csokoládéval (kakaó) kerül a szervezetbe.

A koffein a purin-alkaloidok közé tartozó íztelen, szagtalan, fehér színű, kristályos anyag. A kávé keserű ízéhez semmi köze. Az ún. erős kávé a magasabb csersavtartalom, fenolszármazékok és illóolajok ízétől „erős”.

 A koffein hatása az emberi szervezetre

A koffein agyi-idegrendszeri stimuláló, élénkítő hatása évszázadok, évezredek óta ismert. Élettani hatásai alapján megkülönböztethetünk központi idegrendszerre ható és egyéb szervi hatásokat.

Központi idegrendszeri hatások:

•     növeli az agy dopaminszintjét (a jutalomérzés anyaga), emiatt függőséget okozhat,
•     növeli a percenkénti légzésszámot,
•     receptorokhoz (idegrendszeri érzékelők) kapcsolódva elfoglalja azoknak az anyagoknak a helyét, amelyek álmosságot okoznának,
•     elernyeszti a simaizmokat,
•     emeli a testhőmérsékletet,
•     szorongásos, depressziós állapotban ronthatja a tüneteket.

Egyéb szervi hatások:

•     növeli a gyomorsav-kiválasztást,
•     fokozza a vizeletkiválasztást,
•     lassítja bizonyos anyagok lebontását a májban,
•     fokozza a szívműködést (növeli a pulzusszámot és a szívösszehúzódások erejét),
•     fokozza a vázizmok teljesítményét.

A koffein szervezetre gyakorolt hatása nem azonosítható a kávé szervezetre gyakorolt hatásával, mivel a kávéban a koffein mellett számtalan egyéb élettanilag-biokémiailag igen aktív anyag található.

 A koffein-túladagolás tünetei

A káros mellékhatást nem okozó koffeindózis maximum kb. 400 mg egy átlagos, 70 kg testsúlyú embernél. A túladagolás határait nagyban befolyásolja, hogy a koffeinhez bizonyos mértékig hozzá lehet szokni. Mindazonáltal a koffeinbevitelnek még a megszállott kávéfogyasztóknál is van felső határa. Ezt átlépve az alábbi tünetek várhatók:

•     álmatlanság (inszomnia),
•     tachycardia (kórosan magas pulzusszám) vagy egyéb szívritmuszavar,
•     palpitáció (szívdobogásérzés, erős szívösszehúzódás, szívdobbanások érzékelése),
•     gyomorégés.

A hosszan tartó, túlzott koffeinbevitel növeli a meddőség és a csontritkulás kockázatát.

Gyermekek és koffeinérzékenyek kerüljék a gyorsan felszívódó koffeint tartalmazó italokat (kávé, kóla, energiaitalok). A teában lévő koffein – az ital más hatóanyagainak köszönhetően – sokkal lassabban szívódik fel, ezért a tea – koffeinbevitel szempontjából – kíméletesebb.

 A koffein kölcsönhatása gyógyszerekkel

Az alábbi gyógyszerek használata során előfordulhat, hogy a koffein módosítja azok hatását:

•     asztma elleni gyógyszerek (pl. hörgőtágítók),
•     szívgyógyszerek,
•     szorongásoldók,
•     antidepresszánsok,
•     fájdalomcsillapítók.

 A koffeinmegvonás tünetei

Egyes egészségügyi állapotok indokolttá tehetik az érintett személy napi koffeinbevitelének – kávéfogyasztásának – csökkentését, amely akár megvonási tüneteket is okozhat, az alábbiak szerint:

•     aluszékonyság,
•     fáradtságérzet,
•     fejfájás,
•     ingerlékenység,
•     koncentrációzavar,
•     hányinger.

Gyógyhír Magazin