

A mogyoró- és égerfélék virágzásával már kora tavasszal megkezdődik az allergiaszezon. Májusban a kőris, a fűz, a nyárfa, áprilistól augusztus elejéig a pázsitfüvek, nyár elején a gabonafélék pollenjei keserítik meg az arra érzékenyek életét.
Az allergia valójában téves immunválasz következménye
Több száz olyan növényfaj létezik, amely finom virágport bocsát a levegőbe, és allergiás reakciót okozhat. A szél által szállított pollen akár több száz kilométert is képes megtenni, és az enyhe telet is átvészeli. Ez magyarázza, hogy az érzékenyebbek egész évben szenvedhetnek a szénanáthától, míg mások csak az év bizonyos időszakaiban érintettek. Például a nyárfapollenre érzékenyek tünetei tavasszal, a nyárfák virágzása idején jelentkeznek.
Hasonlóképpen, a parlagfű-allergiásokat kora ősszel gyötri leginkább a szénanátha. Egyébként a parlagfűfélék a leggyakoribb allergiát okozó gyomok: virágzása idején egyetlen növény közel egymilliárd irritáló pollenszemcsét képes kibocsátani.
Heves immunválasz
Az allergia valójában téves immunválasz következménye: a szervezet túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek normál esetben ártalmatlanok lennének. Az indokolatlan ellenanyag-termelés gyulladásos folyamatokat indít be. Az orvosi nyelven allergiás rinitisznek nevezett szénanátha a megfázásra emlékeztető tünetekkel jár: az orr viszketésével, bedugulásával, folyásával, a bőr kipirosodásával, a garat és a szem viszketésével, könnyezéssel. Az allergiás hajlamot a génjeinkben hordozzuk, de hogy kit és milyen mértékben érint a betegség, azt a környezeti hatások is befolyásolják.
Náthás tünetektől szenvednek a legtöbben
A pollen- vagy állatszőr-allergia leggyakoribb velejárója az orrdugulás. A magyarázat egyszerű: a szervezet heves immunreakciója nyomán hisztamin szabadul fel, amely vérbőséget okoz, ennek hatására pedig megduzzad az erekkel gazdagon átszőtt orrnyálkahártya. Ezáltal a légutak beszűkülnek, ami megnehezíti a légzést. Az éjszakára sem enyhülő orrdugulás megzavarja az alvást, tartós fennmaradása álmatlansághoz, állandósult fáradtsághoz, a teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet. Az orrdugulás enyhítésén sokat segít a rendszeres folyadékfogyasztás. A bőséges folyadék ugyanis fokozza az orrnyálkahártya működését, ezáltal segíti a váladék gyorsabb kiürülését, s ezzel együtt az irritációt okozó anyagok mielőbbi távozását. Súlyos esetben orrcsepp, orrspray átmeneti használatára is szükség lehet. A kezelés kiegészítésére érdemes kipróbálni a sós vizes orröblítést vagy a száraz sókamrakúrát is.
Civilizációs betegség?
Az allergia népbetegségnek számít, valamely formája minden ötödik embert érint Magyarországon. Ennek civilizációs okai is vannak: életünk során egyre több új anyaggal, vegyszerrel, tartósítószerrel, szintetikus vegyülettel találkozunk, amelyek megzavarhatják az immunrendszer működését. Emellett a különféle környezetszennyező anyagok – például az ólomszemcsék – sokszor megkötik és a felületükön koncentrálják azokat az allergéneket, amelyek normál esetben gyorsan lebomlanának.
Ha valakinél egyszer kialakul a pollenallergia, az valószínűleg nem múlik el. A tünetek azonban gyógyszerekkel és allergiás injekciókkal kezelhetők, és bizonyos életmódbeli változtatások – például a vegyszerek vagy a feldolgozott élelmiszerek kerülése – is segíthetik a reakciók enyhülését.
Szerdahelyi Krisztina
A cikk a Gyógyhír Magazin májusi számában jelent meg. Keresse a gyógyszertárakban!