

Az őszinte, természetes nevetésről régóta tudjuk, hogy nagy szerepe van a lelki egészség megőrzésében, csökkenti a stresszt és pozitív változásokat idéz elő a szervezetünkben is.
A hahota jóga puszta nézése is jótékonyan hat a lelki állapotra
Arról azonban alig mond valamit a tudomány, hogy az irányított, öngerjesztett nevetés is képes-e előidézni ezeket a pozitív hatásokat. Pedig maga az elképzelés már a 90-es években megszületett, és mára hahota jóga vagy más néven nevető jóga formájában az egész világon elterjedt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a nevető jóga pszichés és élettani hatásait vizsgálták. A módszer lényege, hogy a résztvevők kacagást kiváltó gyakorlatokat kombinálnak a jógából ismert légzőgyakorlatokkal. Nagy előnye, hogy az öngerjesztett nevetés könnyen átfordul valódi kacagásba, főleg, ha társaságban művelik.
Két kísérletben mérték fel a hahota jóga egészségre és pszichés jóllétre gyakorolt hatásait. Az első vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a nevetés puszta vizuális élménye is képes-e a pozitív érzelmek kiváltására. Hogy ezt megtudják, 13 egyetemi hallgató számára levetítettek egy 25 perces, hahota jóga órát bemutató videót. A kísérletben a szakemberek pulzusmérő öv segítségével megfigyelték a tesztalanyok szívritmusát, érzelmi állapotukat pedig kérdőíves módszerrel mérték fel.
A hahota jóga puszta nézése is jótékonyan hat a lelki állapotra, miközben figyelemreméltó szív- és légzőrendszeri reakciót vált ki. A kisfilmek nézése közben a résztvevők annyi energiát használtak fel, ami megfelel egy enyhe fizikai testmozgásnak, és nagyjából a hetente 1-3 alkalommal sportoló emberekre jellemző.
A második kísérletben egy valós, budapesti jógakurzus résztvevői körében vizsgálták, hogy mire képes a mosoly ereje. A hahota jógán huszonöt 60 év körüli nő vett részt, akiknél szintén elvégezték az előző kísérletben is használt méréseket. Az eredmények igazolták, hogy mindössze egy foglalkozás javította a hangulatot és csökkentette a negatív érzelmek megjelenését.
A jókedv kedvezően hatott az egészségre is: a tesztalanyok többségénél nőtt az elégetett kalóriamennyiség és a pulzusszám is. Más fizikai tevékenységekkel összehasonlítva, a jógázók valamivel kevesebb energiát égettek el, mint ugyanennyi idő alatt biciklizéssel, de többet, mint például főzéssel.
A két vizsgálatot összegezve a kutatók úgy látják, hogy habár a hahota jóga önmagában nem elegendő mozgásforma az egészséges életmód fenntartásához, számos pozitív pszichés és fiziológiai előnye miatt biztonságos, kellemes fizikai aktivitást és kikapcsolódást jelent az ötven év feletti nők számára.
A cikk a Gyógyhír Magazin áprilisi számában jelent meg. Keresse a gyógyszertárakban!