Nyakra-főre

A tavasz az újrakezdés, a megújulás időszaka. Ilyenkor rendbe tesszük az otthonainkat, nagytakarítást tartunk, böjtölni vagy méregteleníteni kezdünk, intenzívebben sportolunk vagy éppen fogyókúrázunk, hogy nyárra formába lendüljünk. Ez a legjobb időszak arra, hogy megfiatalítsuk a testünket, a lelkünket és természetesen az arcbőrünket is. De ne feledkezzünk meg a kezek, a nyak, és a dekoltázs megfelelő ápolásáról, hidratálásáról sem!

Vitalitás – vitamin

Minden évszak, különböző módon ugyan, de igénybe veszi a bőrünket. A csípős reggelek, a száraz levegőjű szobák, az erős napsütés, a szél folyamatos váltakozása megviseli a szervezetünket és annak külső védelmi rendszerét: a bőrt is. Tavasszal az egyik legfontosabb feladat a hatékony bőrápolás érdekében a téli vitaminhiány pótlása. Sokat jelent az alapos tisztítás is, érdemes bőrradírt használni heti 1-2 alkalommal, hiszen segítségével könnyen eltávolíthatjuk az elhalt hámrétegeket, utána pedig friss és ragyogó lesz a bőr. Ahogyan növekszik a nappali hőmérséklet, egyre párásabb lesz a levegő, a mitesszerek, pattanások is megjelenhetnek az izzadás okozta bőrproblémák miatt.

Szeles tavaszi reggeleken különösen fontos, hogy mosakodás után krémezzük be az arcunkat, kezünket a bőrtípusunknak megfelelő hidratáló krémmel. Ez minden korosztályra vonatkozik! Érdemes hetente egy-két alkalommal különféle arcpakolásokat alkalmazni, amelyekkel ásványi anyagokat, vitaminokat juttathatunk a bőrbe.

Belsőleg is sokat tehetünk bőrünk üdeségéért. Jó tanács tavaszra és általánosságban: együnk minél több friss, szezonális gyümölcsöt, zöldséget és igyunk naponta legalább 1,5-2 liter folyadékot! 

Fontos a fényvédelem!

A smink, a különféle alapozók, pirosítók fényérzékennyé teszik a bőrt. Sminkelt arccal, nyakkal, dekoltázzsal nem szabad napozni, a bőrt napozás előtt alaposan le kell tisztítani! A kozmetikumokban található olajok, alapanyagok, napozás után bőrhibákat okozhatnak. A nyakra, arcra fújt parfüm olajai is okozhatnak bőrgyulladást, foltosodást – magyarázta korábban lapunknak dr. Csernus Krisztina bőrgyógyász. Mint a szakorvos elmondta, vannak olyan betegségek, amelyekkel nem tanácsos napozni, illetve csak nagyon erős fényvédelem mellett szabad napra menni. Ilyen az autoimmun-betegség, a lupus-szindróma és a sokak által ismert vitiligo, amikor fehér pigmenthiányos területek, foltok jelennek meg a bőrön. Herpesszel, rosaceás arcbőrrel – amikor apró piros hajszálérrepedések vannak az arcon – nem ajánlott napfürdőzni, mert nő a bőrtünet mérete.

A biztonságos barnuláshoz sokan jó megoldásnak tartják a szoláriumot, de ez esetben is a fokozatosság és a mértéktartás a legfontosabb! A szoláriumban tiszta UVA-fény dolgozik, míg a természetes napfényben az UVA- és az UVB-sugárzás együtt van jelen. Nagyon leegyszerűsítve azt szoktuk mondani: az UV-B a “rossz sugár”, hiszen gyulladást okozhat a bőrön, és felelőssé tehető a vörös, leégett bőrért is, míg az UV-A a “jó sugár”. De ez azért nem egészen így van. Az UVA-sugárzás – tehát az, ami a szoláriumban van – egyrészt szárítja a bőrt, és ezzel ráncosodást idézhet elő, másrészt mélyen behatol a bőr szöveteibe, tönkre teheti a bőr feszességéért felelős kollagénrostokat. A D-vitamin-képzéséért elsősorban az UVB-sugárzás felelős, tehát a D-vitamin pótlásában nincs jelentős hatása a szoláriumnak.

A cikk a Gyógyhír Magazinban jelent meg. Keresse a gyógyszertárakban!

Gyógyhír Magazin