

A bélben élő jótékony mikroorganizmusok szerepe jól ismert az emésztőrendszer egészségének fenntartásában. Talán a legfontosabb, hogy gátolják a kórokozók elszaporodását, illetve stimulálják a szervezet védekező rendszerét, többek között hozzájárulnak a mostanában sokat emlegetett T-sejtes immunválasz aktivizálásához.
Az immunrendszer és a bélflóra együttműködése biztosítja, hogy szervezetünk védve legyen az emésztőrendszerbe óhatatlanul bekerülő káros anyagoktól, ugyanakkor hozzájusson a szükséges tápanyagokhoz. Mivel az emésztőrendszerben található az immunsejtek 70 százaléka, érthető, hogy a bélrendszernek és vele együtt a bélflórának meghatározó szerepe van az immunrendszer szabályozásában.
Probiotikus élelmiszerek
• joghurt
• kefir
• író
• érlelt sajtok
• kovászos uborka
• savanyú káposzta
• kovászos kenyér
• egyes szójaitalok
Valójában kétirányú kapcsolatról van szó: a kóros immunválaszok okozta gyulladás befolyásolja a bélflóra egyensúlyát, ami bélbetegségekhez vezet. A kiegyensúlyozott bélflóra hasonlóképpen alapvetően fontos a fertőzések megelőzése és a betegségből való felépülés szempontjából. Ezért a bélflóra egyensúlya az egész rendszerre hatással lehet, és hozzájárul az immunrendszer egészségéhez.
Hogyan támogathatjuk az egészséges bélflórát?
Az ember emésztőrendszere a születés pillanatában még nem tartalmaz mikroorganizmusokat. A bélflóra az első táplálékfelvétel során kezd kialakulni, és az életkor előrehaladtával számos változáson megy keresztül. A betelepülő mikroorganizmusok révén egyensúlyi állapot alakul ki, amely különböző okok miatt felborulhat, és az itt zajló folyamatok zavarához vezethet.
Miből áll a bélflóra?
A bélnyálkahártya felszínén, a szervezet és a külvilág között kialakult „előszobában” élő, mintegy ezerféle baktérium közösségét nevezzük bélflórának. Össze tétele genetikailag meghatározott, minden emberre egyedileg jellemző, mint az ujjlenyomat. Védelmet jelent a kórokozók megtelepedésével szemben, segíti az emésztést, hormonhatású anyagokat, B- és K-vitaminokat termel.
A változatos étrend, a feldolgozott és finomított élelmiszerek visszaszorítása, az élelmi rostokban gazdag táplálkozás mind elősegítheti az egészséges mikrobiom kialakulását és fenntartását. Például az antioxidánsokban, gyulladáscsökkentő tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdag gyümölcsök és zöldségek változatos fogyasztása csökkentheti az oxidatív stresszt, támogathatja a májműködést, és fokozhatja az immunrendszer általános működését.
Így tehetjük enyhébb lefolyásúvá a betegségeket
A gyümölcsök és zöldségek oldható és oldhatatlan rostokat is tartalmaznak: előbbiek „táplálják” a vastagbélben élő hasznos baktériumok közösségét, míg az oldhatatlan rostok segítik a káros anyagok hatékony feldolgozását és eltávolítását.
Szintén érdemes rendszeresen beiktatni az étrendünkbe a probiotikumokban gazdag élelmiszereket – ezek általában valamilyen erjesztés útján készülnek. Emellett az ősztől tavaszig rendszeresen szedett probiotikum-készítmények segíthetik megelőzni a légúti fertőzéseket, illetve enyhébb lefolyásúvá szelídítik a betegséget, és csökkenthetik a szövődmények kialakulásának esélyét.
Szerdahelyi Krisztina