

A D-vitamin a csontoktól az immunrendszer helyes működésén át a szív- és érrendszer egészségéig számos tényezőt befolyásol. Mivel a nyáron felhalmozott D-vitamin-készlet két-három hónap alatt kiürül a szervezetünkből, ilyenkor télen egyre több figyelmeztetést hallunk a „napfényvitamin” szükséges pótlásáról.
Aszervezetben több különböző típusú sejt tartalmazza a D-vitamin receptorát, köztük az immunsejtek is. Ez azt jelenti, hogy képesek reagálni a D-vitamin-molekulákra, s ezzel különböző folyamatokat indítanak el a szervezetben. Tél közepén ezek közül talán az egyik legaktuálisabb kérdés, hogy a D-vitamin miként befolyásolja a fertőző betegségekkel szembeni védekezést.
Segíthet a D-vitamin a megfázás és az influenza ellen?
Rengeteg tudományos kutatás támasztja alá, hogy a D-vitamin hiánya növeli a megfázás esélyét, számos tanulmány pedig az alacsonyabb D-vitamin-szint és a légúti fertőzések, köztük az influenza megnövekedett aránya közötti összefüggésről számolt be. Egy japán gyermekekkel végzett vizsgálatban a 15-17 héten át tartó napi D-vitamin-pótlás jelentősen, 42 százalékkal csökkentette az influenzafertőzések előfordulását a kontrollcsoporthoz képest a téli időszakban. Egy másik kutatás szerint a három téli hónapon át tartó D-vitamin-pótlás csökkentette a felső légúti fertőzések gyakoriságát a D-vitamin-hiányos gyermekeknél.
Hogyan támogatja a D-vitamin az immunrendszert?
A D-vitamin immunrendszerben betöltött szerepét közel 35 éve ismerik, azonban csak az utóbbi években vált egyértelművé a D-vitamin-hiány immunrendszerre gyakorolt hatása. Az immunrendszernek két típusa van, amelyek egyformán fontosak a fertőzések elleni küzdelemben: a veleszületett rendszer, amely a fertőzések gyors leküzdéséért felelős, és az adaptív rendszer, amely lassabb választ ad, de nagyon specializált, például az antitestek termeléséért felelős.
Úgy tűnik, hogy a D-vitamin mindkét rendszert modulálja, ami megmagyarázza, miért van ilyen széles körű hatása az immunrendszerre. Valójában a D-vitamin az autoimmunitásban is szerepet játszik. Az autoimmun betegségben szenvedőknél, beleértve a szklerózis multiplexet, a rheumatoid arthritist (kétoldali ízületi gyulladás), a gyulladásos bélbetegségeket és a lupus erythematosust (SLE), megfigyelhető a D-vitamin-hiány előfordulása.
Hogyan növelhetjük a szervezet D-vitamin-szintjét?
A napfürdőzés a legtermészetesebb és legkívánatosabb módja a D-vitamin bevitelének; a késő tavaszi és nyári hónapokban nagyobb valószínűséggel fedezzük napi D-vitamin-szükségletünket a napfényből. Mivel a D-vitamint körülbelül két hónapig tárolja a szervezet, a nyáron felhalmozódott mennyiség a tél rövidebb és hidegebb napjainak közeledtével elkezd fogyni. Csupán táplálékból nehéz elegendő D-vitaminhoz jutni, ezért a téli hónapokban a napi szükséglet fedezésének legjobb módja a táplálékkiegészítő szedése. Ezt támasztja alá, hogy az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014-es adatai szerint ötből négy magyar felnőtt a naponta ajánlott beviteli mennyiség 70 százalékánál is kevesebb D-vitaminhoz jut hozzá.
A kiegészítők főként D3- vagy D2-vitamin formájában kaphatók, a D3 hatékonyabb a szervezet D-vitamin-szintjének emelésében. A kiegészítők tabletta, cseppek vagy spray formájában is elérhetők, utóbbiak felszívódási zavarban szenvedők számára ajánlottak.
Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
A leginkább elfogadott ajánlás szerint négyéves kor feletti gyermekeknél (nagyjából tizenegy éves korig) naponta 400 NE (Nemzetközi Egység) D-vitamin pótlására van szükség, különösen október és március között. Serdülőknek 800–1000 NE, felnőtteknek 1500–2000 NE ajánlott. A magasabb kockázati csoportba tartozóknak, akiket kevéssé vagy egyáltalán nem ér napfény, valamint a sötét bőrűeknek azt tanácsolják, hogy egész évben szedjenek étrend-kiegészítőt, nekik 4000 NE-t javasolnak napi határértékként.
Vitamin vagy hormon?
Tudta, hogy a D-vitamin valójában nem vitamin, hanem egy hormonelőanyag? A szervezet a közvetlen napfény (különösen az UV-B sugárzás) hatására a bőrben állítja elő, majd a szintézis a májban és a vesében folytatódik, amíg létre nem jön a hormon végső, aktív formája.
Fontos azonban tudni, hogy a D-vitamin-szükséglet nagymértékben változhat a lakóhelytől (az északi országokban élőknél nagyobb a D-vitamin-hiány kockázata), az életkortól, az évszaktól és egyéb tényezőktől függően. Az egyéni szükségletek felmérésének legjobb módja, ha szakembertől kérünk tanácsot.
Szerdahelyi Krisztina