

Kampánnyal buzdítja vérplazmaadásra a COVID-19-betegségből gyógyultakat az Országos Vérellátó Szolgálat, hogy az önkéntesek ezzel segíthessék a súlyos állapotú fertőzöttek terápiáját. Dr. Nagy Sándor szakmai főigazgató-helyettes érdeklődésünkre elmondta: a koronavírus okozta járványügyi helyzetben is számítanak az emberekre, hiszen egyetlen véradás alkalmával akár három élet is megmenthető. A donorok aktivitása azonban csökkent az utóbbi időkben.
Az elmúlt 20 év adatait nézve, 2020 áprilisa volt az a hónap, amikor a legkevesebb jelentkezőt regisztrálták véradásra és a kórházak a legkevesebb vért vitték el. Míg 2019 negyedik hónapjában 35 ezer önkéntes kereste meg az Országos Vérellátó Szolgálatot, egy évvel később – áprilisban – már csak 25 ezer, tehát egyértelműen látszik a járvány hatása.
A 2020 -as év nagy törést hozott, hiszen a járvány első hullámában drasztikusan visszaesett a véradások és a kórházi felhasználások száma is. 2020-ban az egy évvel korábbi 442 ezer helyett 379 ezer jelentkezőt regisztráltak, és csupán 328 ezer egység vért vettek le – mondta el lapunknak dr. Nagy Sándor.
Életet menthetünk vér és vérplazma adásával
A vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában, az életmentésben. A tudomány mai állása szerint a vér semmi mással nem pótolható, mesterségesen nem lehet előállítani, csak véradással pótolható. A hazai egészségügyi intézmények ellátása éves szinten nagyságrendileg 390 000 véradással biztosítható, így a folyamatos, biztonságos ellátáshoz – munkanapokra lebontva – körülbelül napi 1300 véradóra van szükség.
Vérplazmadonornak olyanokat keresnek, akik bizonyítottan átestek a COVID-fertőzésen, és legalább három hét eltelt a felgyógyulásuk óta. Mindemellett a plazma csak akkor alkalmas gyógyításra, ha a gyógyult vérében a speciális antitestszám megfelelő.
Fontos, hogy a vérplazmaadóknak nem lehetnek kísérő betegségeik, és rosszindulatú daganatos betegségből felgyógyultak sem adhatnak vért – sorolta Nagy Sándor. A harmadik hullám végéig több, mint 5000-en jelentkeztek, közülük nagyságrendileg 1200 gyógyult beteg tudott vérplazmát adni. Ebből jelentős készletet (5000 egységet) sikerült összegyűjteni, de minden segítségre szükség van a hosszú távú tervezés miatt.
Minden egység levett vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő: vörösvérsejt-koncentrátumot, trombocita-koncentrátumot és friss, fagyasztott plazmát. Ezeket a készítményeket akár három különböző beteg is megkaphatja. Innen ered a jól ismert szlogen: Adj vért és ments meg három életet!
Feltételek
A donorok szervezetéből egy speciális szerkezet csak a vérplazmát vonja ki, amelyből 600 millilitert tudnak egyszerre gyűjteni. Ez a mennyiség egy beteg egyszeri kezelésére elegendő, viszont a gyűjtés akár hetente megismételhető az adott donortól. Donornak jelentkezni bármelyik véradóállomáson lehet, nem kell előzetesen időpontot egyeztetni; de érdemes a részletekért az OVSZ vagy a Magyar Vöröskereszt honlapján tájékozódni.
Mint a szakember elmondta: még mindig a harmadik hullámban gyógyultak adják a legtöbb segítséget, naponta körülbelül száz érdeklődőt regisztrálnak. A járvány negyedik hullámában sok a fertőzött és ez a véradások számának alakulására is hatással van. A kórházban a tervezett műtétek nem álltak le, tehát teljes véradásra is egyre inkább szükség van.
Vérátömlesztésre (transzfúzióra) elsősorban a nagy vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor, műtétek alatt van szükség, ill. számos súlyos betegség, mint a vérképzőszervi vagy rosszindulatú betegségek is jó eséllyel gyógyíthatók, azonban a kezelés során a betegnek folyamatosan vérkészítményeket kell kapnia. A véradás során levett vérből előállított legrövidebb lejáratú vérkészítmény (trombocitakészítmény) csupán öt napig használható fel, ezért nagyon fontos a véradások folyamatossága.
Véradásra bárki jelentkezhet 18 és 65 év között. Első véradóknál 60 év a korhatár.
A férfiak egy évben legfeljebb öt, a nők négy alkalommal adhatnak vért, és két alkalom között minimum 56 napnak el kell telnie. Ezek a legfontosabb adminisztratív feltételek, de természetesen az egészségügyi kockázatokat is mérlegelni kell.
A fő szabály, hogy a véradó nem lehet fertőző beteg, de ezzel egyidejűleg azt is meg kell vizsgálni, hogy magára nézve nem visel-e kockázatot. Az adatfelvétel után orvosi vizsgálat következik, nemcsak a vércsoport, de a hemoglobin-szint megállapítására is. Átlagban a potenciális donorok kicsit több, mint 10 százalékát kell eltanácsolni – mondta el a szakember.
Dózsa-Kádár Dóra