

2020 eleje óta a Föld lakossága pusztító világjárvánnyal küzd. A Covid–19 terjedése becslések szerint 2021 decemberéig több mint 270 millió embert fertőzött meg, és 5,3 millió ember halálát okozta világszerte. Miközben a fertőző betegségek szakértői továbbra is folyamatosan tanulnak az új vírusvariánsokról és a kezelési lehetőségekről, az egészségügynek számos egyéb kihívással is számolnia kell.
A Földünk lakosságát sújtó általános közegészségügyi problémák a világjárvány alatt sem szüneteltek, sőt némelyik a korábbiaknál is nagyobb gondot okoz. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesítése alapján a koronavírus-járvány mellett napjaink legfontosabb közegészségügyi problémái a következők:
1. Mentális problémák:
A világjárvány számos mellékhatása közül az egyik a mentális egészség romlása. A karantén, a távmunka és a távoktatás minden korosztályra hatással volt: a társadalmi érintkezések korlátozása miatt sokan elszigeteltséget és szorongást élnek át. A Forbes magazin szerint a tizenévesek 70 százaléka küzd jelenleg mentális egészségügyi problémákkal, miközben a fiatalok és a felnőttek 60 százaléka nem kapja meg a szükséges mentális egészségügyi kezelést.
2. Alkohol- és kábítószer-használat:
Ez már a világjárvány kitörése előtt is a legfőbb közegészségügyi problémák közé tartozott, az elszigetelődés pedig tovább rontott a helyzeten. Friss tanulmányok szerint a korlátozások bevezetése óta 18 százalékkal nőtt a feltételezett túladagolások száma.
3. Élelmiszer-biztonság:
A szennyezett élelmiszerek fogyasztása folyamatos, potenciális közegészségügyi fenyegetést jelent, ezért világszerte nagy hangsúlyt kapnak a megfelelő élelmiszer-biztonsági gyakorlatok, és az élelmiszer-biztonságra és -ellenőrzésre szakosodott szakemberek munkája felértékelődött.
4. Nozokomiális fertőzések:
Az egészségügyi ellátás következtében kialakuló fertőzéseket elsősorban a kezelések során használt szennyezett eszközök, például katéterek vagy lélegeztetőgépek okozzák. Ha a kórházi felvételt követő 48 órán túl alakul ki a fertőzés, akkor nagy valószínűséggel nozokomiális fertőzésről van szó. A CDC szerint egy adott napon 31 betegből átlagosan egy esetben fordul elő.
hirdetés
5. Szívbetegség és stroke:
A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a vezető halálozási okok közé tartoznak világszerte. Szakértők azt jósolják, hogy a koronavírus-megbetegedések hosszú távú következményeként a kardiovaszkuláris betegségek globális terhe exponenciálisan növekedni fog a következő néhány évben.
6. HIV/AIDS:
A HIV kezelése és megelőzése terén óriási a fejlődés, de a betegség miatt még mindig milliók halnak meg évente. Ma világszerte körülbelül 38 millió HIV-fertőzött él, akiknek támogatásra lehet szükségük.
7. Táplálkozás, testmozgás és elhízás:
A táplálkozással és a fizikai aktivitás hiányával összefüggő problémák orvoslása a pandémia előtt is a legfontosabb közegészségügyi feladatok közé tartozott, a járványhoz kapcsolódó korlátozások pedig tovább rontottak a helyzeten: csökkenő fizikai aktivitás mellett nőtt az egészségtelen ételek fogyasztásának aránya.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az egészségügyi statisztikák szerint a magyar lakosság egészségi állapota az Európai Unióban az egyik legrosszabb; a megelőzhető és a daganatos betegségek szempontjából pedig elsők vagyunk.
Az étkezéssel, a dohányzással és az alkoholfogyasztással kapcsolatos halálozások esetében Magyarország az öt legrosszabban teljesítő európai uniós ország között szerepel. A halálozások háromnegyedét a szív- és érrendszeri megbetegedések (52 százalék) és a rosszindulatú daganatos megbetegedések (23 százalék) okozzák. A rosszindulatú daganatok standardizált halálozási rátája hazánkban a legmagasabb (341 haláleset/100 ezer lakos) az Európai Unióban, és a negyedik legmagasabb a világon. A túlsúlyos lakosok aránya 62 százalék, ami szintén magasabb az európai uniós átlagnál (59 százalék), s riasztó, hogy minden negyedik magyar gyermek elhízott vagy túlsúlyos Magyarországon.
A szűréseken való részvételen is lehetne javítani: saját bevallás alapján az érintett magyar nők 60 százaléka vett részt méhnyakrák, 65 százalékuk pedig emlőszűrésen. Előbbi érték az uniós átlagnál 8 százalékponttal alacsonyabb, míg a régiós átlagtól 16 százalékponttal marad el.
Az emlőszűrés esetében a hazai részvételi arány nagyságrendileg megfelel a nemzetközi arányoknak. Összességében hazánkban évente 47 ezer ember halála lenne elkerülhető megfelelő életvitellel, prevenciós programokkal és kezeléssel.
Szerdahelyi Krisztina