

Sokan eltitkolják inkontinenciájukat, pedig olyan állapotról van szó, ami sokakat érint, és aminek a kezelésére többféle módszer is létezik.
Számos súlyos betegség meghúzódhat az akaratlan vizeletcsepegés mögött, amit szaknyelven inkontinenciának hívunk. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is érinti, és bármely életkorban előfordulhat. Nem is ritka a jelenség: Európában a nők 26, és a férfiak 24 százalékát érinti. Amikor gyakran tapasztalunk vizeletcsöpögést, érdemes felkeresni háziorvosunkat és őszintén beszélni a helyzetről, hiszen lehet akár cukorbetegség, prosztatadaganat jelzőtünete.
Az inkontinenciának számos hajlamosító tényezője van, például a menopauza időszakában vagy a terhesség utolsó trimeszterében gyakoriak a tünetek. Kismedencei műtétek vagy akár kemoterápiás kezelés után is számíthatunk a megjelenésükre. Mi magunk is tehetünk az inkontinencia ellen. Sokat segít az optimális testsúly elérése, a nehéz fizikai aktivitás kerülése, a tartós köhögéssel járó betegségek gyógyítása, a megelőző jellegű gáti torna a szülések után és bizonyos – a húgycső zárási nyomását csökkentő – gyógyszerek elhagyása.
Hogyan segít a szakorvos?
Ha az inkontinencia minden erőfeszítésünk ellenére sem múlik, érdemes háziorvosunkhoz fordulnunk. A szakember néhány szakszerű kérdés feltevésével el tudja dönteni, hogy szükség van-e komolyabb urológiai kivizsgálásra. Az inkontinencia kezelése során szóba jöhet egyebek mellett a műtét, a gyógyszeres kezelés, az elektromos stimuláció és a lézeres kezelés. Kiemelten fontos, hogy őszintén válaszoljunk az orvos kérdésekre, és ne érezzük kényelmetlenül magunkat. Ebben az állapotban nincs semmi szégyellnivaló.
Lehetséges, hogy a kellemetlen tünetekkel együtt kell élnünk, ekkor sem kell azonban aggódnunk, hiszen léteznek direkt erre a célra kifejlesztett speciális betétek, és nem is csak nőknek. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az egészségügyi betétek, egyéb megoldások (pl. zsebkendő) gyakran nem megfelelőek. Nem zárják magukba a szagokat, a híg vizelet hatására meggyűrődhetnek, és folyamatosan nedvesek maradnak, ami újabb betegségek forrása lehet.