

Egyre több tanulmány igazolja, hogy a SARS-CoV–2-fertőzésen már átesettek természetes immunvédelme hatékonyabb az oltással szerzett immunitásnál.
A Washington Post nemrégiben megjelent beszámolója szerint már eddig is több mint 15 tanulmány bizonyította a Covid–19 okozta megbetegedéssel szerzett természetes immunitás erejét. Egy néhány héttel ezelőtt közzétett, 700 ezer fő adatait elemző izraeli tanulmány szerint azok, akik korábban már átestek a betegségen, 27-szer kisebb valószínűséggel kaptak második, tüneteket okozó koronavírus-fertőzést, mint a beoltottak. Az amerikai Cleveland Klinika egészségügyi dolgozói körében végzett júniusi tanulmány hasonló eredményre jutott: a betegségen már átesettek egyike sem fertőződött meg újra új típusú koronavírussal.
A tanulmány szerzői mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy „a SARS-CoV–2-fertőzésen átesettek valószínűleg nem profitálnak a Covid–19 elleni védőoltásból”. Májusban a Washingtoni Egyetem tanulmánya szintén megállapította, hogy még az enyhe Covid–19-fertőzés is hosszan tartó immunitást eredményezett.
hirdetés
Kutatók mindebből arra következtetnek, hogy a természetes immunvédelem ugyanolyan hatékony vagy hatékonyabb, mint a vakcinával kiváltott immunitás.
A Washington Postban megjelent írás szerzője, Marty Makary, a Johns Hopkins School of Medicine és a Bloomberg School of Public Health professzora megjegyzi: az amerikai közegészségügyi tisztviselők talán azért óvakodnak elismerni a természetes immunitás hatékonyságát, mert attól tartanak, ez egyeseket arra késztethet, hogy a megfertőződést válasszák a védőoltás helyett.
Makary szerint ez jogos aggodalom, és továbbra is az oltások felvételére buzdítja azokat, aki még nem estek át a betegségen. Ugyanakkor az említett tanulmányok tükrében mérlegelésre ösztönöz azok esetében, akik már túl vannak az új típusú koronavírus-fertőzésen.
Marty Makary úgy véli: a kétdózisú mRNS-vakcinák második adagjára nincs szükség azoknál a gyermekeknél, akik már átestek a fertőzésen. Február óta az izraeli egészségügyi minisztérium is ezen az állásponton van, ők azt javasolják, hogy bárki, felnőtt vagy serdülő, aki meggyógyult a koronavírus-fertőzésből, két adag mRNS-vakcina helyett csak egy dózist kapjon. Bár az újrafertőződés során a súlyos megbetegedés kockázata rendkívül alacsony, egyes adatok szerint egy adag védőoltásnak ebben az esetben is van némi előnye.
Más országok hasonló megközelítést alkalmaznak. Ez a szemléletmód nem előzmény nélküli, az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) már régóta javasolja, hogy azok a gyerekek ne kapják meg a bárányhimlő elleni védőoltást, akik átestek a bárányhimlő-fertőzésen.
Marty Makary írásának végén arra buzdítja a tudományos élet és a közegészségügy szereplőit, hogy vegyék figyelembe az egyre szaporodó klinikai tapasztalatokat, amelyek azt mutatják: nem feltétlenül kell megkövetelni a teljes oltási protokollt azoknál, akik meggyógyultak az új típusú koronavírus-fertőzésből.
Ezzel vakcinát és emberi erőforrást spórolhatunk meg; több oltóanyagot juttathatunk el a fertőzésnek kitett populációkhoz; s egyben megkímélhetjük az oltás esetleges mellékhatásaitól azokat, akik már rendelkeznek természetes immunvédelemmel – véli a professzor.