

Magyarországon évente több mint 80 ezer új daganatos beteget regisztrálnak. A legfrissebb adatok szerint száz halálozásból csaknem harmincért felelős valamilyen daganatos megbetegedés. Mindeközben az összes eset egyharmada megelőzhető lenne, ha tudnánk, milyen a helyes önvizsgálat, hogyan kell végezni, és hol érhető el a legkorszerűbb diagnosztikai eljárás.
A„rák” több mint kétszázféle, tulajdonságaiban, kihatásában, következményeiben és gyógyíthatóságában egymástól eltérő daganatos betegség közös neve. A daganatok nem egyik napról a másikra jelennek meg, kifejlődésük daganatmegelőző állapotokon keresztül történik. A daganatok olyan sejtek burjánzásából jönnek létre, amelyek függetlenné váltak a szervezetbeli sejtszaporodást szabályozó mechanizmusoktól, „kikerültek az irányítás, a felügyelet” alól.
Egy egészséges sejt csak szükség esetén osztódik – miután a szükséges sejtpótlás megtörtént, az osztódás megáll. A rákos sejtek osztódása viszont nem áll le, hanem újra és újra megismétlődik. A rosszindulatúvá vált, túlszaporodó sejtek egy idő elteltével átterjedhetnek más, környező szervekre is, bejuthatnak a nyirokrendszerbe vagy a véráramba, amelyen keresztül szétszóródhatnak a szervezet különböző részeiben.
Időben cselekedni!
Nagyon fontos, hogy az életkor szerinti szűrővizsgálatokat ne hagyjuk ki – tünetmentesen sem, ha pedig panaszunk van, ne féljünk orvoshoz menni – hangsúlyozta az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, prof. dr. Polgár Csaba. A nőknél a három leggyakoribb diagnózis az emlőrák, a tüdőrák és a vastagbélrák volt. A férfiaknál a tüdőrák, a vastagbélrák és a prosztatarák áll az első három helyen. A nőknél szűréssel, korai felismeréssel jól gyógyítható az emlőrák, csakúgy, mint a méhnyakrák, ezért különösen fontos az ingyenes népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel. Ma már van lehetőség a gyors és célzott vizsgálatokra is, amelyek lehetővé teszik, hogy senki ne veszítsen időt a diagnózis felállításában.
Dózsa-Kádár Dóra