

Hazánkban továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a haláloki statisztikákat, emellett a tartós gondozást, ápolást és munkaképesség-csökkenést okozó szövődmények előidézésében is a szívet és ereket ért károsodások szerepelnek leggyakrabban.
Szívünk egyszerű, de működését tekintve nagyon bonyolult szervünk. Betegségei igen változatosak, minden korosztályt érintenek. Problémákat okozhatnak a billentyűk károsodásai, gyulladások, a ritmusszabályzó és vezető rendszer zavarai, emellett számos öröklött eltérés is. Leggyakrabban tulajdonképpen mégis a szívizmot ellátó erek, a koszorúerek betegségeire gondolunk, mikor a szívbetegségekről beszélünk. A keringési (kardiovaszkuláris) betegségek körébe tartozik minden szív- és érrendszeri betegség, beleértve az agyi vérellátással kapcsolatos problémákat is.
Szívünk szerint
A Budai Kardioközpont összefoglalója szerint a szív- és érrendszeri betegségek évről évre több embert érintenek. Magyarországon minden második ember haláláért ezek felelősek, pedig nagy többségük megelőzhető.
A legrettegettebb betegség a hirtelen halál és a szívizom-infarktus, amely a koszorúerek pár másodperc alatt bekövetkező elzáródása miatt alakul ki. Ezért amikor arról beszélünk, hogyan védhetjük meg szívünket, elsősorban az ereink védelmére kell gondolnunk, megelőzve az érelmeszesedést, érszűkületet.
Az emberi érrendszer kb. 7000 liter vért keringet naponta, amihez kb. 5 liter vérre van szüksége. A szívünk a pumpa, ami ezt az egész rendszert motorként hajtja. A testünkben lévő érhálózat hossza hozzávetőlegesen 96-97 ezer km, ami kifeszítve 2,5-szer érné körbe a Földet. A nők szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké, percenként átlagosan 78-szor, míg a férfiaké 70-szer.
Szűrővizsgálatként elsősorban a koleszterin- és a vércukorszint ellenőrzése fontos, és ajánlott a vérnyomás mérése is. A koszorúér-betegségek korai kimutatására alkalmas a szív CT-vizsgálata, ami a 40 év feletti férfiaknál és 50 év feletti nőknél mindenképpen indokolt.
Dózsa-Kádár Dóra