

Bár a világjárvány kollektív élmény, nagyon is egyedül vagyunk benne veszteségeinkkel, amelyekből egyre több van. Kisebb a biztonság, kényesebb az egyensúly, nem tudunk hosszú távra tervezni, kopnak az emberi kapcsolatok, veszélyben az egzisztenciánk – de vajon van-e valami pozitív dolog a mérleg másik serpenyőjében?
„A lehetőség van a másik serpenyőben, amit a pszichológia krízisnövekedésnek nevez. De nem szeretnék hurrá optimista lenni! Ez egy nehéz folyamat sok lemondással, könnyel, álmatlan éjszakával. Bár tudunk a krízisnövekedés jelenségéről, azaz elhisszük, hogy valami új, ígéretes, addig ismeretlen tudás, lehetőség, életfeladat jöhet a válságból, még nem lesz rögtön katartikus minden. A dolog kettős, hiszen előttünk áll a fejlődés lehetősége, de amit el kellett érte engednünk, az fájdalmas. Van, akinél apróbb dolgok változtak, de sokan egészséget, egzisztenciát, kapcsolatokat vesztettek el. A veszteség elfogadásához, feldolgozásához idő kell. Vallom, a modern világ életében generációk óta nem volt olyan, a létezésünket globálisan veszélyeztető időszak, mint amit most a covid hozott” – válaszol tömören Sárvári Töttős Györgyi meseíró, szakpszichológus.
Ebben a rendkyvül nehéz helyzetben kulcsfontosságú kárdés, hogyan segíthetünk gyerekeinknek feldolgozni a koronavírus miatt őket is érő streszt. A szakember úgy véli, gyermekeink nem a ritka közösen megélt élményeket, évenkénti nyaralásokat veszik alapul, hanem a hétköznapok kihívásaiban és örömeiben való közös megéléseket. „A másik, amit nagyon fontosnak tartok, az esti beszélgetések a napról. Mi volt ma a legjobb? Miért? Mi az, ami nem volt jó? A lámpaoltás utáni félig éber, már-már alvó intim percek bensőséges és fontos beszélgetésekre adhatnak lehetőséget. Tehát legyünk ott nekik, és hallgassuk meg őket!”
A közelgő tanévkezdés miatt fontos tudatosítani, hogy az eddigieknél is nagyobb a szülők és a tanárok felelőssége. Tavaly ősszel a köznevelési intézmények ún. járványügyi protokollt kaptak, amely leírta többi között a tanév előtti fertőtlenítést, illetve a kézmosás, a távolságtartás és a maszkviselés szabályait is. Egyedi, intézményre vonatkozó döntéseket az Operatív Törzs hozott.
Megelőzésképp a következőket tartsuk szem előtt:
• rendszeres és hatékony, legalább fél percig tartó, meleg vizes, szappanos kézmosás
• kézfertőtlenítő szerek alkalmazása
• zsúfolt, szűk, zárt terek kerülése
• gyakori, kiadós szellőztetés
• fertőzött emberek vagy szoros kontaktjaik kerülése
Mivel a vírus cseppfertőzéssel terjed, ezért a legnagyobb veszélyt a betegek jelentik a környezetükre. Éppen ezért az intézményekbe kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek és dolgozó léphet be. Ha nem vagyunk egészen biztosak gyermekünk jólléte felől, kérjük ki mielőbb a háziorvos tanácsát.
Szeptember első hetében, közvetlenül az iskolakezdés előtt minden iskolában oltást szerveznek, így a12 évesnél idősebb diákok megkaphatják a védőoltást, természetesen csakis szülői engedéllyel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök még júliusban, ismertetve az aktuális adatokat is, amelyek szerint a16-18 éves korosztály átoltottsága 45 százalékos, a 12-15 éves korosztályban pedig ez az arány nagyjából 14 százalék.
A lelki megterhelés, stresszhelyzetek jelentősen gyengítik szervezetünk fertőzésekkel szembeni érzékenységét. A mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a minőségi vitaminok segítenek, és fontos pihentető alvás is. A mese gyógyítót ereje ma már nem is kérdés. Nem csak a népmesék üzenik: Indulj el! Ne add fel! Légy bátor! Gondolkodj!
Nagyon jó műmesék, kalandregények is karnyújtásnyira vannak. Sárvári Töttős Györgyi saját hősei közül érdemes megismerni Sümit, aki óvodásoknak mutat példát bátorságával és kitartásával.
Dózsa-Kádár Dóra