Immár több mint egy éve küzd kitartóan a világ a korábban ismeretlen COVID-19 koronavírussal, melynek mutálódott változatai mind a mai napig tartogatnak inkább ijesztő, mint kellemes meglepetéseket. A betegség tüneteinek, valamint rövid és hosszú távú következményeinek megértésére törekvő, a világjárvány kezdete óta folyamatosan zajló kutatásoknak, és a globális szinten közel 200 millió fertőzött kezelése során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően azonban egyre többet tudunk meg a betegségről, annak lehetséges lefolyásairól és szövődményeiről.

hirdetés

Tünetek és szövődmények

A kezdetben ismert tünetek a láz, a fáradtság, a száraz köhögés, a torok és fejfájás, a hasmenés, valamint súlyosabb esetekben a mellkasi fájdalom és a légzési nehézségek voltak.A járvány kibontakozásával azonban ez a lista tovább bővült, most már a kötőhártya-gyulladást, az íz- és/vagy szaglásvesztést, a bőrkiütéseket, az ujjak vagy lábujjak elszíneződését, továbbá a beszéd, vagy mozgás elvesztését is az általános panaszok közé sorolhatjuk. Az is kiderült, hogy a koronavírus nem csak tüdőgyulladást okoz, hanem további szerveket, így a májat, a szívet, a beleket és az agyat is károsíthatja.

Megnövekedett trombózis kockázat

A COVID-19 fertőzötteknél észlelhető véralvadási zavarokról, már a járvány kezdetén kínai orvosok is beszámoltak, a második hullámban azonban Európából, majd később Amerikából is aggasztó hírek érkeztek, melyek megerősítették ennek kockázatát.

Mára a szakértők egyöntetű véleménye az, hogy a COVID-19 fertőzés megnöveli az artériás és vénás trombózisok kialakulásának esélyét.

Bár az intenzív osztályok betegeinél a trombózis korábban is meglehetősen gyakori 5-20%-os volt, a COVID-19-ben szenvedő betegek trombotikus komplikációinak gyakoriságát ennél is többre, egyes közleményekben 23%-ra másokban akár 30-31% körülire becsülik. További komplikáció, stroke, vagy szívinfarktus is előfordulhat.

A fertőzés első tünete is lehet a stroke

Az elmúlt hónapokban a szakértők több olyan esetről is beszámoltak, melyeknél a koronavírus fertőzés és a stroke kialakulása között találtak összefüggést, sőt, a Cambridge-i Egyetem kutatócsoportjának, egy 100 ezer betegre kiterjedő vizsgálata megállapította, hogy a kórházba került fertőzöttek 1,4%-a kap agyvérzést. Ez  általában a fertőzés után néhány nappal következik be, sokszor a vírus első tüneteként. A fiatalabb betegek 50%-ának a stroke-on kívül nem is voltak a fertőzésre utaló egyéb tünetei.

A kutatók szerint a COVID 19-hez társult, iszkémiás stroke-ok súlyosabbak. Általában 11-12%-os a halálozási arány stroke esetén, ezzel ellentétben az 1665 vizsgált koronavírusos beteg 31,5%-a hunyt el a szövődmény következtében.

A kutatás azt is kiemelte, hogy a már meglévő krónikus betegségek, például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbetegségek, szintén fokozták a stroke kockázatát.

Hogyan csökkenthető az iszkémiás stroke kockázata?

Bár a COVID-19 fertőzés okozta iszkémiás stroke kockázatának csökkentésében sajnos rajtunk kívül álló okok is nagy szerepet játszanak, általában azért kijelenthető, hogy az egészséges életmód jelentősen hozzájárul a koronavírushoz hasonló fertőzések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek elkerüléséhez. A stroke egy akut agyi érkatasztrófa, az agyműködés vérellátási zavara által okozott elváltozás, melynek következtében az agy hirtelen nem kap elegendő oxigént. Európában hozzávetőlegesen 1,4 millió, hazánkban pedig 40-50 ezer stroke miatt bekövetkezett halálesetet regisztrálnak évente.

Aktív életmóddal, egészséges táplálkozással és kellő elővigyázatossággal a szív- és érrendszeri problémák, többek között például a stroke legfőbb kockázatát jelentő hipertónia, szívelégtelenség és cukorbetegség általában megelőzhetőek.

Ha mégis kialakul a betegség, a beültethető kamrai eszközökön túl immár számos olyan innovatív megoldás is az érintettek rendelkezésre áll, mint például a betegek kényelmének és életminőségének megőrzését egyaránt szem előtt tartó gyógyszeres kezelések. 

Fontos, hogy a legjelentéktelenebbnek tűnő tünetek, valamint COVID-19 fertőzés gyanúja esetén is konzultáljon kezelőorvosával, hiszen a betegség korai felismerésével és a megfelelő kezelési mód meghatározásával a maradandó egészségkárosodás esélye nagymértékben csökkenthető.

Gyógyhír Magazin