Bár Magyarországon még mindig a rákot látjuk a legfenyegetőbbnek, a legtöbb áldozatot nálunk sem a daganatos betegségek szedik. 2017-es adatok szerint száz halálozásból 26-ért felelős valamilyen daganatos megbetegedés, ugyanakkor szív-és érrendszeri betegségek miatt (szívinfarktus, stroke, magas vérnyomás) kétszer annyian veszítik életüket. Míg a szív- és érrendszeri betegségek inkább idősebb korban szedik áldozataikat, addig a rák gyakorisága már az 50-60 éves korosztályban is jelentős. A Nemzeti Rákregiszter legfrissebb összesítése szerint 2017-ben 83 ezer daganatos esetet fedeztek fel, és 33.500-an haltak meg. 

Élen a tüdőrák
A nőknél a három leggyakoribb diagnózis az emlőrák, a tüdőrák és a vastagbélrák volt. A férfiaknál a tüdőrák, a vastagbélrák és a prosztatarák áll az első három helyen – tudtuk meg a professzortól, aki arról is beszélt, hogy a vezető halálok mindkét nemnél a tüdőrák, amely évente csaknem 9 ezer áldozatot követel, és jobban sújtja a férfiakat. 
A nőknél szűréssel, korai felismeréssel jól gyógyítható az emlőrák, csakúgy, mint a méhnyakrák, ezért különösen fontos az ingyenes népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel – hangsúlyozta a főigazgató. Bármennyire is nehéz elhinni, a tüdőrák is kivédhető betegség, hiszen elsődleges rizikófaktora a dohányzás. Évekkel ezelőtt megszűntek a kötelező tüdőszűrések, amelyeket eredetileg a tbc korai felismerésére vezettek be, de a vizsgálat nem volt alkalmas a tüdőrák korai felismerésére. Ettől függetlenül a tüdőrákos esetek nagy részét ma is tüdőszűrésen fedezik fel. A korai diagnosztizálásra, illetve rizikócsoport szűrésére jóval alkalmasabb az ún. alacsony dózisú CT, mert ez sokkal pontosabb és részletgazdagabb képet ad a tüdő egészéről – magyarázta a főigazgató. Dr. Polgár Csabától azt is megtudtuk: az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetésével HUNCHESTI-II. néven indították el azt a kísérleti programot, melynek eredményességét már 3000 betegnél, erős dohányosoknál tesztelik. A szűrés célja, hogy korai stádiumban fedezzék fel a betegséget, amikor még nagyobb eséllyel szóba jöhet a műtéti megoldás. 

Megelőzés – szűrés 
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint a 45 és 65 év közötti nőknek kétévente szükséges a mammográfia, ami fájdalommentes és alig pár perces vizsgálat. Szintén egyszerűen és kellemetlenségek nélkül elvégezhető a székletmintából végezhető vastag- és végbélrákszűrés, amit az 50 és 70 év közötti korosztálynak javasolnak önkéntes alapon 2 évente. A protokoll egyszerű, hiszen csak annyi a teendő, hogy – a háziorvos segítségével – két egymást követő nap székletmintáját kell postázni. Mint a főigazgató elmondta, ez a program 2018 végén indult, de eddig csupán 30%-os volt a részvételi arány. Összesítések szerint emlővizsgálatra, mammográfiára is az érintettek csupán 45%-a megy el, ami nemzetközi összehasonlításban is rossz arány. A méhnyakrák is jó eséllyel gyógyítható, ha időben felfedezik, ezért célszerű már 
25 éves kortól rendszeresen, legfeljebb kétévente vizsgálatra menni! A daganat kialakulásáig akár 15 év is eltelhet tünet nélkül, ezért is fontos a serdülő korú lányoknál a HPV-védőoltás, az időben történő szűrés és a rendszeres nőgyógyászati kontroll.
A diagnosztizált méhnyakráknál az esetek jelentős százalékában kimutatható a humán papilloma vírus (HPV) jelenléte. 
A HPV elleni oltást 2014 szeptemberétől ingyenessé tették a 12. évüket betöltött hetedik osztályos lányoknak. A 2017–2018-as tanévben a diákok kétharmada kérte az oltást, 10 ezer szülő azonban nemet mondott a megelőzésre. A HPV elleni védekezés a férfiak esetében is nagyon fontos, a vírus ugyanis garatdaganatot is okozhat – mondta dr. Polgár Csaba. A 2020-ra tervezett program a COVID-járvány miatt nem indult el, de a védőoltást várhatóan idén a 12. életévüket betöltött fiúknál is bevezetik.

Dózsa-Kádár Dóra 

Gyógyhír Magazin