

Az afta a szájüregi nyálkahártya betegsége, általában tízből két ember tapasztalta már. Jellemzően otthon is kezelhető, de ha az evés vagy akár a beszéd fájdalmassá válik, mindenképpen célszerű fogorvoshoz menni. Sokan azt hiszik, hogy az afta vírus- vagy baktériumfertőzés miatt alakul ki, de ez nem így van: valójában a szervezet autoimmun reakciója váltja ki. Megfigyelések szerint az apró seb gyakrabban alakul ki B12-vitamin-hiány esetén, gluténérzékenyeknél, valamint olyan embereknél, akik állandó stresszben élnek. Most sorra vesszük az afta okait, tüneteit, és azt, hogy mit tehetünk ellene.
Mi az az afta?
Az afta egy típusától függően változatos méretű, sárgás-fehéres színű fekély a szájban. Pontosabban az orca, a nyelv, a lágy szájpad és a garat nyálkahártyáján, a szájüregben keletkező úgynevezett hámfosztott terület, amit pirosas színű gyulladásos udvar vesz körbe. Mérete pár milliméterestől általában 1-3 centiméteresig terjed. Gyakori, hogy megfázással, influenzás fertőzéssel egyidőben bukkan fel a betegség.
Szájüregünk közvetlenül érintkezik a külvilággal, itt tehát a kórokozók szinte akadály nélkül juthatnak be a szervezetünkbe. Az egészséges immunrendszer gond nélkül felveszi velük a harcot, azonban betegség, fertőzés, vagy akár csak egy évszakváltás következtében szervezetünk legyengülhet. Ennek egyik jele, ha apró fekélyek keletkeznek a szájüregben. Ez a kicsi hámsérülés az afta, ami magától jön és megy, de közben sok bosszúságot okoz.
Mi okozza?
Erre a kérdésre még nincs pontos orvosi válasz, de az tudható, hogy kialakulását elősegíti többek között a nyálkahártya sérülése, bizonyos ételallergiák (például a citrusfélék, az eper, a málna, a dió, a paradicsom, a csokoládé, a kávé fogyasztása), egyes vitaminok és tápanyagok (különösen a B12-vitamin, a folsav, a vas és a cink) hiánya, a legyengült immunrendszer, vírusos szájfertőzés, kémiai irritáció, illetve hormonális tényezők és a stressz is.
A herpesz és az afta néha könnyen összetéveszthető, ám két egészen eltérő betegségről van szó. Az előbbi fájdalmas, folyadékkal teli hólyagok csoportja, megjelenését vírus okozza, emiatt különösen fertőző. Jellemző még a herpeszre, hogy általában az arc külső részén jelenik meg, az ajkakon, orron, míg az afta inkább a belső nyálkahártyán bukkan fel. A herpeszvírus a lakosság közel 90%-ában megbújva, az idegekben van jelen, és akkor is tovább adható, ha a seb már begyógyult.
Az afta ugyanakkor nem fertőző betegség, nem terjed kontaktussal.
Mit (t)ehetünk?
Sajnos az afta gyors eltüntetése ritkán sikerül, de a sebek egy-két hét alatt begyógyulnak, a fájdalom megszűnik. Ahhoz, hogy a gyógyulási idő minél rövidebb legyen, illetve az aftával járó tünetek a lehető legkisebb kellemetlenséget okozzák, érdemes kerülni a csípős, savanyú, fűszeres, forró ételeket, a szénsavas üdítőket. Együnk inkább cinktartalmú élelmiszereket, vörös húsokat, májat. E-vitaminért együnk szóját, szelénhez pedig elsősorban a fokhagymából, vöröshagymából és káposztafélékből juthatunk. Válasszunk puha fogkefét, öblögessünk gyógynövényes teákkal, például kamillával, zsályával, használjunk vény nélkül kapható fertőtlenítő gélt, kenőcsöt.
Dózsa-Kádár Dóra