Apszichológiai gondolkodás és gyakorlat ezen új ága – egyebek mellett – arra törekszik, hogy ne csak a mentális betegségek felől közelítsék meg az emberi jelenséget, hanem az átlagos, hétköznapi embereknek is adjanak kézzel fogható tanácsokat arra, hogyan tehetik életüket még teljesebbé. A pszichés jóllét elérése és javítása korunk egyik nagy kihívása, ezért a pozitív pszichológia hamar követőkre talált, populáris változatai valóságos mozgalommá terebélyesedtek.

A pozitív gondolkodás ennek a megközelítésnek egyik középponti eleme. Egyfajta beállítódást jelent, amikor mindenben megpróbáljuk meglátni a jót. Ősi bölcsesség ez, mára azonban már pontosabban tudjuk, mi is történik velünk, ha inkább az optimista beállítódás jellemző ránk. A pozitív gondolkodás hatására általános egészségi állapotunk javul, vérnyomásunk csökkenni fog, jobban kezeljük a stresszt, fájdalomtűrő képességünk is erősödik, kisebb az esélye, hogy szívrohamot kapunk, de az egyszerű megfázás is jobban elkerül. Összességében hosszabb életre számíthatunk. Mentális egészségünket is előnyösen befolyásolja, ha gondolataink többet időznek a jó oldalon. Világosabban fogunk átlátni és megérteni dolgokat, ötletesebbé és jobb problémamegoldóvá fejlődünk, a lelki terheket jobb eséllyel viseljük, általános hangulatunk emelkedettebb lesz, kisebb fenyegetést jelent a depresszió.

Most többen azt gondolják magukban, ez az egész nem nekik szól, mert önmagukat inkább negatív beállítottságú embernek ismerik. Ha esetleg mégis kíváncsiak rá, milyen az életminőség a pozitív oldalon, vágjanak neki, kis lépésekben ők is eljuthatnak oda, mert a pozitív gondolkodás tanulható készség, és nem egy változtathatatlan személyiségvonás. 

Amit először tenniük kell, meg kell figyelniük, mi akadályozza a pozitív gondolatok kialakulását a fejükben. Gyakran hajlamosak vagyunk automatikusan negatív eredményre jutni, ha magunkra veszünk olyan dolgot is, aminek nem mi vagyunk az okai. Például, amikor a vacsoravendégeink nem kérnek többet az ételből, esetleg az a negatív gondolat születhet meg bennünk, hogy nem elég finom a főztünk, sőt valamit elrontottunk, pedig lehet, hogy egyszerűen csak jóllaktak. Elsiklunk afelett, hogy milyen jóízűen ettek, csak a visszautasítást vesszük észre. 

Vegyünk egy másik példát: a főzéshez használt alapanyagok között volt olyan, amit korábban még nem használtunk, mert nem kaptuk meg a boltban a megszokott összetevőt. A vacsora alatt végig beárnyékolja hangulatunkat, hogy az új elem tönkre fogja tenni az étel minőségét. Hajlunk rá, hogy ha nem azt a bizonyos összetevőt használjuk, az étel csak rossz lehet.

Figyeljük meg, hogy a példabeli helyzetben született negatív gondolatok túlzóak, sőt egyenesen tévesek. A fekete-fehér gondolkodás, a katasztrófavárás, a pozitívumok figyelmen kívül hagyása a gondolkodásunkban lévő negatív automatizmusokra utalnak. 

Ellenszerük a racionális átgondolás, az alternatív következtetések megfogalmazása, a helyzetben rejlő pozitívumok lehetőségének felkutatása. Félreértés ne essék, egyáltalán nem arról van szó, hogy „rózsaszín ködben” kell látni mindent ezek után! A realitásokat figyelembe kell venni, de mindig esélyt kell adni az optimista következtetésnek is. Ebben segít, ha emlékezetünkbe véssük sikereinket, a jó dolgokat, amelyek velünk történtek. Gyakoroljuk, hogy más nézőpontból is ránézzünk a helyzetre, amiben negatív gondolataink támadtak, és keressük meg az optimista forgatókönyvet! Ilyen forgatókönyv mindig létezik.

Fábián Tamás • pszichológus

Gyógyhír Magazin