Az elmúlt hónapokban lázasan kutatták a világ laboratóriumaiban a koronavírus-vakcinát. Most úgy tűnik, hogy a Pfizer és a BioNtech készítménye lesz a befutó. A két cég november elején bejelentette, hogy közösen kifejlesztett oltóanyaguk hatékonysága az addigi klinikai próbák és vizsgálatok eredményei alapján 90 százalék körüli. A Pfizer nem sokkal később közölte, hogy a végleges hatékonysági mutató ennél is jobb, eléri a 95 százalékot.

A brit egészségügyi minisztérium szóvivője az engedélyezés bejelentése után bejelentette: a kormány elfogadta a gyógyszerfelügyeleti hatóság ajánlását a Pfizer/BioNTech-vakcina alkalmazásának engedélyezésére.

A szóvivő szerint az MHRA a benyújtott dokumentáció alapos tanulmányozása után úgy döntött, hogy az oltóanyag megfelel a szigorú biztonsági, minőségi és hatékonysági előírásoknak.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint kormánya 40 millió adagot már megrendelt a Pfizer/BioNTech-oltóanyagból, és ez – mivel fejenként két oltásra lesz szükség – az első menetben 20 millió embernek, a brit lakosság csaknem egyharmadának lesz elegendő. Sir Simon Stevens, az NHS vezérigazgatója közölte: az egészségügyi szolgálat az Egyesült Királyság történetének eddigi legnagyobb oltási kampányára készül. Máris ötven kórház áll készenlétben az oltások beadásának megkezdésére, és folyamatban van új oltóközpontok kialakítása egyéb helyszíneken, köztük nagy befogadóképességű konferenciacsarnokokban is. 

hirdetés

2021-ben a Pfizer 1,3 milliárd adagot gyárt a vakcinából

Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva néhány napja kijelentette: a cég készen áll az első 20 millió, már elkészült adag azonnali kiszállítására azokba az országokba, amelyeknek a hatóságai megadják ehhez a hozzájárulást. A vállalat az idei év végéig 50 millió, 2021-ben 1,3 milliárd adag koronavírus-vakcinát tud gyártani. Első körben az idősotthonok lakói, az egészségügyben és a gondozószolgálatoknál dolgozók, az idősek és a klinikailag különösen veszélyeztetettnek minősülők kapják meg az oltást.

A Pfizer ismertetése szerint a vakcinát mínusz 70 fokos hőmérsékleten kell tartani szállítás közben. Ehhez a cég egy bőröndméretű hordozóeszközt fejlesztett ki, amiben szárazjég tartja a hőmérsékletet a szükséges szinten akár tíz napig. Egy-egy konténerben hozzávetőleg ezer adag vakcina fér el, de a kiszállítás után öt napig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten, 2-8 fokon is tárolható az oltóanyag. Így például a körzeti orvosi rendelőkben is külön beruházás nélkül megoldható a vakcina tárolása.

Oroszországban is elkezdik a széleskörű oltást

Vlagyimir Putyin elnök augusztus 11-én jelentette a Covid-19 elleni első orosz vakcina hivatalos bejegyzését.

Az orosz államfő szerint a vakcina hatékony és tartós immunitást alakít ki a szervezetben „és minden szükséges ellenőrzésen átment”. 

December 2-án Putyin a koronavírus elleni széleskörű védőoltás jövő heti megkezdésére adott utasítást. Már több mint kétmillió adagnyi Szputnyik V típusú vakcina áll rendelkezésre, ami lehetőséget ad „ha nem is a tömeges, de a széleskörű” védőoltásra, az előzetes terveknek megfelelően elsősorban két rizikócsoport, az orvosok és a tanárok körében.

Alekszandr Gincburg akadémikus, a Gamelaja Intézet vezetője korábban elmondta, hogy az első orosz oltóanyag egy vektorvakcina, amely egy olyan adenovírus-DNS-en alapul, amelybe beépítették a SARS-CoV-2 koronavírus egyik génjét. Az adenovírust (közepes méretű, lipidburok nélküli, többnyire légzőszervi megbetegedést okozó családhoz tartozó vírust) az eljárás során olyan „tartályként” használják fel, amely a koronavírus-gént a sejthez szállítja, ott beindítja az új koronavírus burkának fehérjeszintézisét, és ily módon „megismerteti” az immunrendszert a potenciális ellenséggel.

Az AstraZeneca is versenyben van

Nagy reményeket fűztek az Oxfordi Egyetemen az AstraZeneca gyógyszergyárral közösen augusztusban kifejlesztett vakcinához. A Lancet tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint az oxfordi vakcina júliusban átesett a tesztelés első és második fázisán, a harmadik fázisban lévő tesztelést azonban le kellett állítani, mert az egyik beoltott résztvevő beteg lett.

Azóta a hibát sikerült kijavítani. Az egyetemi kutatócsoport beszámolója szerint a 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két, nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal. Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez a jelentés szerint 62 százalékos hatékonyságnak felel meg. A kutatók ismertetése szerint azonban a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak. Az oxfordi tudóscsoport számítási módszertana szerint a két alkalmazási módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék. 

A BBC rádió által megszólaltatott szakértők szerint még ez is jóval meghaladja a szezonális influenza elleni oltóanyagok hatékonyságát. A beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát. 

November végén megkezdődött a koronavírus-oltóanyag gyógyszerfelügyeleti engedélyezési eljárása Nagy-Britanniában. A brit kormány már ebből a vakcinából is megrendelt 100 millió adagot, ez 50 millió ember beoltására elegendő.

hirdetés

Az amerikai Moderna a startra vár 

Az amerikai Moderna gyógyszergyár november végén jelentette be, hogy az első eredmények szerint az új koronavírus elleni kísérleti védőoltása 94,5 százalékban hatékonynak bizonyult a széles körű teszteléskor. Az eredményt a klinikai kísérletek harmadik, a forgalmazás előtti utolsó szakaszában érték el. A vakcina hatékonyságának tesztelését célzó kísérleteket több mint 30 ezer emberen végezték el az Egyesült Államokban, a résztvevők 42 százaléka veszélyeztetett kategóriákba tartozott (65 év feletti volt, illetve valamilyen rizikófaktorral rendelkezett).

Az eredmények alapján a Moderna bejelentette, hogy a következő hetekben kérni fogja az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatalnál (FDA) a gyártási engedélyt. Hasonló kérelmet nyújtanak be a világ más gyógyszer-engedélyeztetési hatóságaihoz is.

A vállalat úgy számol, hogy a mRNA-1273 néven ismert oltóanyagból az év végére 20 millió adag elkészül, ezt az Egyesült Államokban értékesítik, és további egymilliárd adagot forgalmaznak világszerte 2021-ben.

A z Európai Unió felkészül

Az Európai Bizottság jóváhagyta az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalattal a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről szóló szerződést, ami lehetővé teszi, hogy az Európai Unió (EU) az összes tagállam nevében első körben 80 millió adag oltóanyagot vásároljon, és további legfeljebb 80 millió adagot igényeljen. Az EU brüsszeli végrehajtó testületének közleménye szerint a szerződés tovább bővíti az oltóanyagok portfólióját,

a Modernát megelőzően az Európai Bizottság ugyanis már öt gyógyszergyártóval – az AstraZeneca-val, a Sanofi-GSK-val, a Janssen Pharmaceutica-val, a BioNTech-Pfizerrel, valamint a CureVac-kal – írt alá hasonló szerződéseket. Folyamatban van egy további szerződés megkötése is.

A közlemény szerint az EU sokrétű oltóanyag-portfóliója biztosítani fogja, hogy Európa megfelelően felkészült legyen az oltásra, amint az oltóanyagok biztonságosnak és hatékonynak bizonyulnak.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) értékelni fogja az európai portfólióban szereplő összes vakcinát, és csak akkor engedélyezi használatukat, csak akkor lesznek forgalomba hozhatók, ha biztonságosnak és hatékonynak bizonyulnak. A gyártók ígéretes hatékonyságú oltóanyagai még decemberben megkaphatják az európai forgalmazásukhoz szükséges jóváhagyást.

Magyarországon jövő év elején indulhatnak az oltások 

A jövő év elejére valószínűsítette a koronavírus-vakcinát Magyarországon az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós. Mint elmondta, legalább 6-7 oltóanyag van előrehaladott kutatási fázisban, és „közel vagyunk ahhoz”, hogy a szakemberek átnézhessék azok dokumentációit – mondta a miniszter, megjegyezve ugyanakkor: még sok a kérdőjel a védőoltások körül, így nem tudni, hogy mennyi időre ad, adnak védettséget, egy oltás kell-e vagy kettő.

MTI