Alégszennyezettség napjainkra világszintű közegészségügyi probléma lett. A fosszilis tüzelőanyagok – 
elsősorban a szén, az olaj és a gáz – égetéséből származó légszennyezés évente mintegy 4,5 millió ember halálát okozza világszerte. A Greenpeace és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) 2020-as jelentése magyar adatokkal is szolgál: hazánkban a fosszilis energiaforrások felhasználásából keletkező káros anyagok átlagosan 13 ezer ember haláláért felelősek. 

Az asztma fő okozója
A 2018-as év adatait feldolgozó tanulmány szerint világszerte körülbelül 40 ezer ötévesnél fiatalabb gyermek hal meg évente a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szálló por (PM2,5) miatt. A nitrogén-dioxid (NO2) szennyezés – ami főleg dízeljárművek, erőművek, gyárak káros anyag kibocsátása során keletkezik – évente körülbelül 4 millió gyerek asztmás megbetegedéséhez köthető. Jelenleg világszerte mintegy 16 millió gyerek szenved asztmában a fosszilis energiaforrások használatából származó NO2-kibocsátás következményeként. A légszennyezés kiváltotta egészségügyi problémák között van például a tüdőrák, a stroke és az asztma, sőt még a koraszülés is.

Jelentős az anyagi kár
A szennyezett levegőnek nemcsak egészségügyi, hanem súlyos gazdasági hatásai is vannak. Növeli az egészségügyi költségeket, csökkenti a munkavállalók termelékenységét, károsítja a talajt, a terményeket, az erdőket és a vizeket. Bár a légszennyezést gyakran a szennyezési csúcsidőszakokkal és eseményekkel azonosítják (pl. szmogriadó), a hosszú ideig tartó, alacsonyabb koncentráció még nagyobb veszélyt jelent az egészségre és a környezetre. 

A magas szállópor-koncentrációval összefüggésbe hozható betegszabadságok évente több mint 100 milliárd dollár értékű gazdasági kárt okoznak világszerte, a betegségekkel és a halálozással összefüggő kiadások pedig 2900 milliárd dollárba, a globális GDP 3,3 százalékába kerülnek. 

A vizsgálat alapján Magyarországon még rosszabb a helyzet: a szennyezett levegővel kapcsolatba hozható kiadások átlagosan 9,4 milliárd dollárra rúgtak 2018-ban, ami a GDP körülbelül 6 százalékát jelentette. A gazdasági károk többek között a betegségekből, a halálesetek számából, a kimaradt munkaórákból és az egészségügyi kezelésekből adódnak össze.

A jövőnk a tét
A közvetlen egészségkárosításon túl a fosszilis tüzelőanyagok használata felelős elsősorban a klímaváltozásért, vagyis bolygónk jövőjéért. A legnagyobb kibocsátók a szén-, olaj- és autóipari cégek, pedig a klímavédelmi szakemberek már hosszú évekkel ezelőtt megfogalmazták a legfontosabb teendőket. Ki kell vonni a dízel- és benzines járműveket, fejleszteni a tiszta közösségi közlekedést, bezárni a szénerőműveket, és átállni a megújuló energiaforrásokra. 

Mindez jelentős egészségügyi megtakarításokat is eredményezne. Mint a Greenpeace jelentése írja, Magyarországon anyagilag jelentősen megtérülő intézkedés lenne például a közösségi közlekedésben használt régi, szennyező buszok korszerűekre cserélése. De a járművek rendszeres ellenőrzése is hamar visszahozná a karbantartásra fordított összegeket.

Mit tehetek én?
Bár a legnagyobb kibocsátók az említett nagyvállalatok, egyéni szinten is érdemes végiggondolni, mit tehetünk a tisztább levegőért. A hideg idő beköszöntével aktuális téma a fűtés, amire természetesen szükség van, de nem feltétlenül kell nyári meleg a lakásban. Nappalra elegendő lehet a 18-20 fok, éjjel pedig akár 16 fokra is csökkenhet a hőmérséklet. A helyiségek megfelelő szigetelésével is tehetünk az energiapazarlás ellen, ahol pedig lehet, ott érdemes átállni geotermikus vagy napkollektoros fűtésre. Jól tesszük, ha az elektromossággal is takarékoskodunk, hiszen a villamos energia nagy részét fosszilis tüzelőanyagokkal működő hőerőművekkel állítják elő Magyarországon. Közlekedési szokásaink megváltoztatásával ugyancsak hozzájárulhatunk a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Kis távolságokra érdemes gyalogolni, pár kilométernél távolabbra pedig mehetünk kerékpárral. Ez nem kerül pénzbe, és még testedzésnek is jó. Ha járműre van szükségünk, akkor sem mindegy, mennyi az egy főre jutó kibocsátás. A legszennyezőbb eszköz az autó, ezt követi a busz, majd a vonat – érdemes tehát közösségi közlekedésre váltani.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin