Atüdőrák nem egységes betegség, az orvostudomány több típusát ismeri. Két fő fajtája a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák – az előbbihez tartozik az esetek mintegy ötöde, az utóbbihoz pedig nagyjából 80%-a. 

Magyarországon a lakosság számához viszonyított előfordulási és halálozási aránya nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. 2018-ban hazánkban összesen 70 454 új daganatos beteget regisztráltak; ezen belül a páciensek 15,6%-ánál (11 004) tüdőrákot diagnosztizáltak. Ha a statisztikákat nem szerinti bontásban nézzük, az derül ki, hogy az adott évben a férfiak és nők csaknem azonos számban voltak érintettek (35 281 az előbbiek, 35 173 az utóbbiak esetében). Ha azonban megnézzük az egyes ráktípusok előfordulását a két nemnél, akkor látható, hogy a férfiaknál jóval magasabb a tüdőrák esetszáma (6467; 18,3%), mint a nőknél (4537; 12,9%). Forrás: Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (World Health Organization; International Agencyon Research of 
Cancer).

Többnyire a dohányzás következményeként alakul ki
A rendelkezésre álló adatok szerint a tüdőrák kialakulása mintegy 90%-ban a dohányzás valamely formájának következménye – vagyis a cigaretta, szivar, pipa, vízipipa, illetve a sokak által (alaptalanul) egészségesebbnek gondolt e-cigaretta a fő felelősök. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a passzív dohányosok szintén komoly veszélynek vannak kitéve. 

További rizikófaktorok lehetnek a munkahelyi körülmények (például rendszeres érintkezés vegyszerekkel, azbeszttel, radongázzal stb). Hajlamosíthatnak a betegségre örökletes tényezők is. Fontos megjegyezni, hogy a betegség nemegyszer azért lesz végzetes kimenetelű, mert az érintett nem fordult tüneteivel időben szakemberhez.

Sokat tehetünk a megelőzésért

1. Ahogy fentebb már szó volt róla, tüdőnk egészségének megóvásához a legfontosabb az aktív (és passzív) dohányzás kerülése. 
2. Ugyancsak lényeges az aktív életmód: a rendszeres fizikai igénybevétel, a naponta végzett gyaloglás, torna, kerékpározás stb. légzőszerveinken kívül egész szervezetünkre jótékonyan hat. 
3. A helyes testtartás szintén elengedhetetlen.Tüdőnk térfogata kisebb lesz, kapacitása csökken, amikor például huzamosabb ideig görnyedten, beesett vállal ülünk. Ha munkánkat jellemzően ülve végezzük, időnként álljunk fel, mozogjunk, sétáljunk egy keveset.
4. A túlsúly, különösen, ha a hason jelentkezik, szintén felelhet azért, hogy ülő testtartásban tüdőnk összenyomódik. 
5. Ügyeljünk arra is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék kerüljön a szervezetünkbe. A nyálkahártyák tisztulását segíti, ha naponta legalább 1,5-2 liter folyadékot iszunk. Kóros állapot, például hörgőgyulladás, asztma esetén a fokozott folyadékbevitel az egyik legjobb váladékoldó, köptető.

Papp György

Gyógyhír Magazin