Korábban arról olvashattunk, hogy a koronavírus antitestek száma viszonylag gyorsan csökken a fertőzésen már átesettek szervezetében, ami sokakban aggodalmat keltett a lehetséges újrafertőződés miatt. A Business Insider nemrégiben megjelent cikke azonban arra figyelmeztet, hogy az antitestek számának csökkenése nem jelenti feltétlenül azt, hogy immunrendszerünk gyengébbé válik a betegséggel szemben.

A weboldal egy a Cell folyóiratban közzétett friss tanulmányt idéz, amely megállapítja, hogy a COVID–19-cel fertőzöttek – azok is, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelték át a betegséget, sőt még azok is, akiknél nem tudták kimutatni az antitestek jelenlétét – vírusspecifikus T-sejteket termelnek. 

T- és B-sejtek a hosszú távú immunitásért

Az adaptív immunrendszer részét képező T-sejtek azonosítják, majd célzott támadással elpusztítják a megfertőződött sejteket. Az azonosítás eredményét „közlik” a B-sejtekkel, azok pedig új antitesteket hoznak létre: egy olyan fehérjét, amely kötődik a vírus részecskéihez, és megakadályozza annak szaporodását. A szervezet pedig elraktározza a fertőzés felszámolásában segítségére lévő T- és B-sejteket, hogy a vírus újbóli megjelenésénél ismét bevethesse őket. Miközben a betegség elmúltával az antitestek száma fokozatosan csökken, a memória T-sejtek még évekig emlékeznek a kórokozóra.

A tanulmány szerzői 206, koronavírus-fertőzésen átesett svéd páciens vérmintáját vizsgálták. Megállapították, hogy függetlenül attól, hogy enyhe vagy súlyos tünetekkel vészelték-e át a betegséget, mindannyiuk szervezetében határozott T-sejt válasz alakult ki; még azoknál is, akiknek a vérében nem tudták kimutatni az antitesteket. A jó hír tehát az, hogy a SARS-COV–2 vírus visszatérése esetén a T- és a B-sejtek újra támadásba lendülnek – vagyis ez lehet a kulcsa a hosszú távú immunitásnak.

hirdetés

A keresztreaktivitás is segít

Még meglepőbb azonban, hogy azok is rendelkezhetnek a SARS-COV–2-t felismerő, a vírus ellen hatékonyan fellépő T-sejtekkel, akik nem estek át az új típusú koronavírus-fertőzésen. A jelenséget több vizsgálat is igazolta. 

A megállapítás legvalószínűbb magyarázata a keresztreaktivitásnak nevezett jelenség: amikor egy másik vírusra válaszul kialakult T-sejtek reagálnak egy hasonló, de korábban ismeretlen kórokozóra. A szakértők úgy gondolják, hogy ezek a keresztreakciós T-sejtek korábbi – enyhébb lefolyású betegséget okozó – koronavírustörzsekre adott immunválaszból származnak. „Ez magyarázatot adhat arra, hogy egyeseknél miért enyhébbek a fertőzés tünetei, míg mások súlyosan megbetegszenek” – írják a tanulmány szerzői. 

Szerdahelyi Krisztina
 

Business Insider