Bár már a nyár is elrohant, nem fakulnak az emlékek a tavasz kezdetéről, amikor nyitás helyett az egész ország, sőt az egész világ bezárkózott. A munka sok helyen az otthonokba költözött, a ritmus, és a rutin pedig kiszökött a hétköznapokból. A kényszerű lassulás a bizonytalanság mellett sok jót is hozott, különösen annak megerősítését, milyen fontos testi épségünk megőrzése mellett a mentális egészségünk védelme is. 

A harmóniát, a jó közérzetet egy fárasztó nap után még inkább megbecsültük, és talán nem is gondoltunk korábbi fizikai aktivitásunkra, ami persze lényegében a csaknem nulla-huszonnégyes lótás-futást jelentette. A sport, a mozgás a négy fal között is fontos, ez nem kérdés, így aztán a jól megérdemelt online torna, váltott zuhany, lábfelpolcolás után nekem például még a home office is jobban esett. Különösen amikor a tavalyi országos lépésverseny eredményeiről olvastam...

Járás – kijárási (tilalom) 
Igen, jól olvasták: az 1960-as évek közepén terjesztette el Japánban a világ első lépésszámlálójának reklámja, hogy napi 10 000 lépés ajánlott egészségünk megőrzéséhez. A kampány olyannyira jól sikerült, hogy később világszerte, elismert szakértők számos tudományos kutatásban vizsgálták ezt az adatot. 

A számot azóta több kutatás is megkérdőjelezte, abban azonban a legtöbben egyetértettek, hogy ha nem is 10 000, de napi 7500 lépés szükséges lehet a közepesen aktív életmódhoz. 

Egy hazai kutatóintézet 2019-es felmérése kimutatta, hogy saját bevallásunk szerint alig több mint 6000-et lépünk mi magyarok, ráadásul az országos lépésverseny eredményei alapján a valódi helyzet még elkeserítőbb: egy nap átlagosan kevesebb, mint 4500 lépést teszünk meg. Pedig a megfelelő lépésszám segíthet az ideális testsúly elérésében, illetve csökkentheti számos  betegség kialakulásának esélyét és hozzájárulhat lábunk egészségének megőrzéséhez azáltal, hogy segíti a vérkeringését. 

Így alakul ki a visszér
Az oxigénben gazdag vér szállítását a szív irányából a verőerek, azaz az artériák végzik, míg a szövetek által „elhasznált”, széndioxiddal teli vért a vénák, azaz a visszerek juttatják vissza a szív felé, hogy újraindulhasson a körforgás. A visszérbetegség ezeknek a vénáknak az elégtelen működése, betegsége. Ha a véna nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, károsodik: kitágul, megvastagszik az érfal, sérülnek a vénabillentyűk. A tünet legfőképpen a lábszár és a comb vénáira jellemző.

A nőket jobban sújtja
A vénák kóros kitágulása elsősorban alkati megbetegedés. Kialakulásában az állandó megterhelés mellett az öröklött hajlam is nagy szerepet játszik. A nőket jobban sújtják a panaszok, különösen azokat, akik már szültek és elmúltak 40 évesek. Az enyhe kezdeti elváltozásokat sokan nem veszik figyelembe, a kis lilás dudorokat esztétikai problémának tekintik.

A betegségnek eleinte csak annyi jele van, hogy este hazaérve jól esik ledobni a cipőt. Egy-egy fárasztó nap után a boka megvastagszik, a bőr viszket, a láb kissé megdagadhat. Később mindez egyre erősebben jelentkezik, a dagadás nem csak estére lesz zavaró, és már minimális megterhelés is előidézheti. Intő jelek, ha éjszaka izomgörcsöket tapasztalunk, illetve a bőr vöröses-barnás színű lesz és hámlani kezd. 

A jelenség akkor válik betegséggé, ha állandósul, vagy romlik az állapot. A több milliméteres, akár egy centiméteres tág, kanyarulatos erek a valódi veszélyt jelentő visszerek, amelyeket teljes mértékben még nem tudnak gyógyítani az orvosok. A hajszáleres visszereket műteni nem lehet, de injekcióval, lézeres úton, vagy rádiófrekvenciás módszerrel eltüntethetők. 

Mit tehetünk?
A szakemberek azt tanácsolják, igyunk naponta minimum 2 liter folyadékot, mert ez segít a megelőzésben. Ha valakinél már kialakult a betegség, akkor is érdemes sportolnia, sőt kimondott ajánlott a nem intenzív, de rendszeres, ismétlődő mozgás, például a séta, kocogás, biciklizés, futás. A nagy megerőltetéssel járó sport azonban nem tesz jót. Hasznos a váltózuhany, hiszen a változó hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, majd összehúzódnak, ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő is egyben. Bár a nyaralások szezonja véget ért, ha hosszabb útra megyünk, tervezzünk be rövidebb szüneteket, pár perc is segít, hogy a láb vérkeringése helyreálljon. Repülőúton időnként feszítsük le, majd fel a lábfejet, mozgassuk át a bokát, így serkentve a vádliizomzat vérellátását.

Dózsa-Kádár Dóra 

Gyógyhír Magazin