Jó példa a Magyarországon is nagy sikerrel játszott Vészhelyzet, amely egy chicagói megyei kórház sürgősségi osztályának életét követi nyomon. A Michael Crichton író nevével fémjelzett sorozat 1994-ben indult, s miközben a legtöbb évadot megélt orvosi dráma lett az amerikai televíziózás történetében, 23 Emmy-díjat és összességében 116 különféle díjat söpört be.

De nem a Vészhelyzet volt az első orvosi témájú sorozat, amely a közönséget hétről hétre a képernyők elé szögezte – írja a siker titkát elemző cikkében a Spotlightonline.co. A világ második leghosszabb teleregénye az 1963-ban indult, és napjainkban is futó amerikai General Hospital szintén egy kórház falai között játszódik. Az 1972 és 1983 között nagy sikerrel vetített amerikai M. A. S. H. című háborús tévésorozat pedig1950-be, a Koreában állomásozó amerikai alakulatok egy hadikórházába repítette vissza a nézőt. 

Európa is elkészítette a maga orvosi teleregényeit. Néhányan talán emlékeznek még a Kórház a város szélén című csehszlovák szériára, vagy a nyolcvanas évek NSZK sikersorozatára, A klinikára, amely Németországban 28 milliós nézőszámot produkált. Azóta számtalan újabb orvosi történet született. Magyarországon is jól ismert a Grace klinika, a Doktor House, a Dokik vagy a Jackie nővér, de a legújabb amerikai kórházsorozatok, a Pure Genius, a Chicago Med, a Doktor Murphy vagy a Code Black is komoly rajongótábort tudhatnak magukénak. De mi magyarázza a történetek meglepő népszerűségét? 

hirdetés

Valódi drámák forrása 

Az orvosi környezetben játszódó drámák tétje jellemzően sokkal nagyobb, mint egyéb történeteké, a feszültség pedig mindent átsző. Ráadásul a kórházak végtelen mennyiségű – elgondolkodtató, tanulságos, lesújtó vagy felemelő – valós történettel szolgálnak. Amikor az inspirációról kérdezték, Shonda Rhimes, a Grace klinika alkotója így fogalmazott: „Úgy éreztem, hogy ezer dráma rejtőzik minden szobában. Van valami lenyűgöző az orvosi világban – olyan dolgokat látsz, amit sosem tudnál elképzelni.”

David Shore, a zseniális elméjű orvos-diagnoszta eseteit bemutató Doktor House forgatókönyvírója és rendezője pedig elmondta, hogy az első néhány epizód történetének ötlete a The New Yorker című hetilap riportsorozata alapján született, ami 1944 és 1994 között megesett szokatlan orvosi esetekről számolt be. 

A dráma műfaji meghatározása is segíthet a siker megértésében: Arisztotelész szerint a tragédia a részvét és a félelem felkeltésével éri el a nézőben a katarzist, vagyis az ilyesfajta szenvedélyektől való megszabadulást. Ha így tekintjük, dramaturgiai szempontból a kórház valóban az egyik legjobb környezet az emberi drámák bemutatására.

Hétköznapi emberek, akikkel könnyen azonosulunk

Noha némelyek „kukkolónak” nevezik azokat, akiket a képernyő elé szögeznek az orvosi történetek, a nézők nem pusztán az élvezet kedvéért követik nyomon mások szorongását vagy fájdalmát. „Az igazi ok az, hogy szeretjük azokat a történeteket, amelyek olyan problémákat ábrázolnak, amikkel mi magunk is bármikor szembesülhetünk – magyarázza George Ikkos professzor, az Egyesült Királyság-beli Royal Society of Medicine pszichiátriai szekciójának elnöke. – A kórházsorozatoktól leginkább azt reméljük, hogy mások történetein keresztül magunkat is jobban megismerjük.”

Minden bizonnyal ez késztet minket arra, hogy más emberek szenvedésének lelkes nézői legyünk. Vegyük példának a Netflix 2016-ban készült dokumentumfilmjét, a kategóriájában Oscar-díjra jelölt Extremist. A kaliforniai Highland Kórház intenzív osztályán forgatott film mindössze 24 perces: az orvosok, a család és a beteg szemszögéből azt a drámát mutatja be sűrítve, ami az élet lezárására vonatkozó döntést kíséri. 
A film óriási hatással volt a közönségre. Ez azt jelentené, hogy szeretjük nézni mások halálát? Egyáltalán nem. Jóval többről van szó: miközben az Extremis feltárja az orvosok helyzetét, amikor drámai döntések meghozatalára kényszerülnek, egyben a halállal is szembesíti a nézőt – ez pedig katartikus élmény. 

Nem csoda, hogy az orvosi sorozatok írói oly sok esetben a való életből veszik az inspirációt. És ez messze túlmutat a kórházi eseteken: lehetőséget kínál arra, hogy olyan társadalmi problémákra is ráirányítsák a figyelmet, mint például a mentális betegségek, a társadalombiztosítás kérdése, a gondozás költségei, a családon belüli erőszak, a nemi erőszak – csupa olyan vitatott kérdés, amelyek számtalan nézőt érinthetnek.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin